Megkezdődött a G8 csúcs Skóciában

A G8-ak vezetőihez csatlakoznak a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap vezetői, Kofi Annan ENSZ-főtitkár, valamint több afrikai és dél-amerikai állam politikusai is.


A nyitóeseménnyel egy időben Edinburgh-ban sztárok folytatták a hétvégi koncertsorozatot. A csúcstalálkozó helyszínére hosszas huzavona után engedélyezett felvonulás a szervezők szándékával ellentétben nem maradt mentes erőszakos incidensektől. A Gleneagles Hoteltől három mérföldre található Auchterarder városából több ezer ember indult el a rendőrség által kijelölt útvonalon. A menet egy mezőn került a legközelebb a csúcstalálkozó helyszínéhez, ahol néhány tucat aktivista megpróbált átjutni a mezőn és áttörni a biztonsági rácson. A helyszínen lévő több száz rendőrrel történt összecsapásnak – s egyben demonstrációnak – a helikopteren érkező rohamosztagosok vetettek véget. A kisebb-nagyobb tömegjelenetek kapcsán 18 embert tartóztattak le.


Alig egy hónapja, hogy a nyolcak pénzügyminiszterei megegyeztek: 40 milliárd dollárt engednek el a Föld 18 legszegényebb, többségében afrikai országának adósságából. Erről minden bizonnyal végleges döntés születik Gleneagles-ben, az viszont többek szerint nagyon is kérdéses, hogy ez-e a megoldás az afrikai szegénység felszámolására.

„A G8 egy klub, amelyet a világ nyolc vezető hatalma alkot, ám ez csak egy fedőszervezet - mondta egy skót aktivista -, fedőszervezet a nemzetközi világvállalatok szövetsége előtt, amelynek célja, hogy a szegény államok szegénysége árán tartsa fenn a fejlett Nyugat kényelmét”. A férfi szerint a most lebegtetett és sokat emlegetett adósság-elengedéssel a G8 csupán el akarja vonni a figyelmet a valódi problémákról, ahelyett hogy feloldaná Afrikával szemben a kereskedelmi korlátokat.

A tüntetőkhöz hasonlóan elemzők is figyelmeztetnek arra, hogy a George Bush amerikai elnök és több európai állam által is ígért megnövelt segélyek önmagukban nem jelentenek sokat olyan országokban, ahol diktatúrák döntenek a pénz felhasználásáról, mint például Ugandában, ahol a magas jövedelműek egyáltalán nem fizetnek adót és a kormány nem számoltatható el.

Mások azt róják fel, hogy éppen a most segítséget ígérő gazdag országok azok, akik az afrikai elnyomó és milliókat szegénységben tartó rezsimeknek fegyvert szállítanak. A kereskedelmi korlátok lebontása szintén nehéz kérdés, hiszen eközben a Tony Blair brit miniszterelnök által alapított Afrika-bizottság javaslatai szerint csökkenteni kellene az európai mezőgazdasági támogatásokat, hogy az afrikai termékek is piacra jussanak. Ez a téma okozta a legnagyobb feszültséget az Európai Unió pénzügyi perspektívájának tárgyalásakor Nagy-Britannia és Franciaország között az elmúlt hetekben.


A megbeszélések másik fő kérdésével, a klímaváltozást előidéző környezetszennyezéssel kapcsolatban pedig George Bush amerikai elnök már jó előre jelezte: „A kiotói egyezmény az üvegházhatású gázok olyan drasztikus mértékű csökkentését írja elő, hogy az aláássa minden fejlett ország gazdaságát”. Az amerikai vezető saját gazdaságának érdekeit tartja szem előtt, és érvelt azzal is, hogy nem a felhasználást kell csökkenteni, hanem a technológiát kell fejleszteni, hiszen számos szegény ország még azokhoz az energiahordozókhoz sem jut hozzá, melyektől a Nyugat most megválna.

Tony Blair szerda este erre kijelentette: nem az a célja, hogy Kiotót bárkire ráerőltesse. A brit miniszterelnök azt várja a G8-aktól, hogy kompromisszum szülessen, mindegy, hogy milyen, csak adjon végre egységes választ a globális felmelegedés problémájára.


„Az elkövetkező napok létfontosságúak ahhoz, hogy a nemzetek közössége elérje a 2000-ben megfogalmazott Millenniumi Fejlesztési Célokat, mint például azt, hogy a szegénység mértéke az elkövetkező tíz évben a felére csökkenjen” – nyilatkozta Kofi Annan ENSZ-főtitkár a csúcstalálkozó előestéjén a Szent Pál-székesegyházban.

MR/RV/MK

Képek: www.g8.gov.uk, www-environment--agency-gov-uk, www.unicef.org, www.cafod.org.uk