Megkezdődött Argentínában Longueville atya feltételezett gyilkosainak pere

Kitekintő – 2012. augusztus 30., csütörtök | 16:50

A francia viviers-i egyházmegye papját, aki 1969-ben mint „fidei donum” pap ment Argentínába, 1976-ban, a katonai diktatúra idején ölték meg. A feltételezett gyilkosok pere többszöri elnapolást követően augusztus 16-án kezdődött meg az Argentína észak-nyugati részén fekvő La Riojában.

A bíróságnak három vádlott bűnösségét kell megítélnie. Egyikük Luis Fernando Estrella, az el chamicali légibázis segédparancsnoka, egyben a diktatúra egyik központi alakja La Riojában. Másikuk az emberiség elleni bűntett miatt már eleve hatszoros életfogytiglanra ítélt volt tábornok, Luciano Benjamin Menendez, a harmadik vádlott pedig Domingo Vera, La Rioja volt rendőrfőnöke. Mindhármukat illegális fogvatartással, kínzással és gyilkossággal vádolják.

Longueville atya az Alpokban található Étables községben született, papként pedig a viviers-i egyházmegyében teljesített szolgálatot. 1969-ben mint fidei donum pap ment Argentínába, és az El Salvador plébánia plébánosa lett El Chamicalban. 1976. július 18-án káplánjával, Carlos Murias atyával együtt elrabolták. Golyóktól átlyuggatott testtel találták meg őket egy elhagyatott helyen, melyet azóta Mártíroknak neveztek el, és ahol kápolnát emeltek.

Nem sokkal később, 1976. augusztus 4-én La Rioja akkori püspökét, Enrique Angelellit is megölték, aki épp El Chamicalból érkezett vissza a két pap meggyilkolásával kapcsolatos hivatalos dokumentumokkal, melyeknek az eset után nyoma veszett. A gyilkosságot autóbalesetnek tüntették fel. A volt argentin diktátor, Jorge Videla, a belügyminiszter, Albano Harguindeguy, és a volt tábornok, Luciano Menendez ellen 2011-ben emeltek vádat a két pap meggyilkolásával kapcsolatban.

Közben Roberto Rodriguez, La Rioja jelenlegi püspöke 2010. decemberben elindította Gabriel Longueville és Carlos Murias boldoggá avatásának ügyét. A püspök ennek hírét a két pap tiszteletére rendezett megemlékezésen jelentette be a Riojától 150 km-re található, el chamicali temetőben, ahol a két atyát eltemették.

Az Ökumenikus Mozgalom az Emberi Jogokért adatai szerint 10 papot, 2 szeminaristát és 5 egyházi szolgálatot teljesítő világi személyt öltek meg 1976 és 1983 között, az argentínai diktatúra idején, és további 10 papot, 4 szerzetest, 7 szeminaristát és 45 világi személyt nyilvánítottak eltűntnek. A diktatúra alatt eltűntek számát az emberi jogi szervezetek összesen 30.000-re becsülik.

La CroixMagyar Kurír