Megkezdődött a nagyböjti lelkigyakorlat a Vatikánban

Hétfőn délelőtt az Apostoli Palota Redemptoris Mater-kápolnájában gyűltek össze a főpásztorok, hogy meghallgassák Ravasi bíboros elmélkedését, Ars orandi, ars credendi. Isten és az ember arca a zsoltárokban címmel.

Az ima lélegezetvétel, tiszta levegő, gondolat és kiáltás az Úrhoz, illetve az Isten iránt érzett szeretet – a zsoltárok így határozzák meg az ima fogalmát, amely Ravasi bíboros hétfői elmélkedésének központi témáját alkotta. A főpásztor vasárnap esti első meditációjában az ima témájából kiindulva rámutatott arra a jelenlétre, amelyet majd Benedek pápa jelent az Egyház számára visszavonulását követően.

„Egy szemlélődő jelenlét Mózeséhoz hasonlóan, aki felment a hegyre, hogy Izrael népéért imádkozzon a nehézség idején. Ez a bibliai kép jól tükrözi a pápa fő feladatát az Egyház javáért, vagyis közbenjárását, imáit az emberekért, hívekért” – fejtette ki Ravasi bíboros.

Elmélkedését a lelki elcsendesülésre való felkészüléssel folytatta, amelynek során kilépünk a mindennapok zajából és forgatagából. A Római Kúria tagjaihoz szólva kiemelte: ez a lelkigyakorlat mindannyiuk számára egyfajta megtisztulást jelent a „bűn sarától, a mendemondák sokaságától”, amelyek ezekben a napokban terjednek a világban és ott visszhangoznak a fülekben.

Ravasi bíboros, folytatva vasárnapi elmélkedését, hétfőn délelőtt két fő tematikáról mondta el gondolatait: Isten kinyilatkoztató és teremtő Szava.

„Az isteni kegyelemből megszületik az ima és a hit. Melyik az az arc, amelyen keresztül megmutatkozik nekünk Isten?” – vetette fel a kérdést a bíboros. „A kinyilatkoztatás a Szóban van. Az Ó- és Újszövetség első gondolatai is a szóból indulnak ki. Isten a teremtéstörténet elején így szól: 'Legyen világosság, és világos lett.' A teremtés tehát egy zengő Szó, amely a törékeny emberi valóságot is magában hordozza. A kimondott szó bár elillan, mégis jelentős, ugyanis szó nélkül nem létezne a kommunikáció.”

Ravasi bíboros gondolatait a 119-es zsoltár ihlette, amelyben azt olvassuk, hogy a Szó a sűrű köd idején segít a tájékozódásban, lámpást jelent lábainknak. Fény, amely megtöri a sötétséget különös tekintettel a mai kor horizontjain, amikor minden bizonytalan, az erkölcsi értékek feledésbe merülnek, a közömbösség uralkodik. Nincs különbség édes és keserű között, minden egyhangúan szürkévé válik. Ezért is nagyon fontos az Isteni Ige tanulmányozása, amely megmutatja nekünk az értékek igaz sorrendjét, amelyek manapság a pénzre, a hatalomra redukálódnak – hangzott el vatikáni lelkigyakorlaton.

A 23. zsoltárban az osztozásról olvashatunk. Isten a jó pásztor, aki vezeti nyáját, ugyanakkor társként elkíséri teremtményét földi útján. Ez a gondolat a kegyelemre irányítja figyelmünket. Egyetlen úti célunk a liturgikus szertartás lényege, az Eucharisztia áldozat – magyarázta a bíboros.

A délelőtt folyamán sor került a harmadik elmélkedésre, amely a Teremtő teofániájáról, vagyis Isten látható formában való megjelenéséről szólt. A teremtett világ magában rejt egy csodálatos és halk teológiai zeneművet. A mai emberből hiányzik a rácsodálkozás ajándéka, amely egyértelműen a felületesség jele. Csakis arra vagyunk képesek odafigyelni, amit két kezünkkel teszünk, és nem tudunk feltekinteni az égre. Ennek következtében a mai emberből hiányzik a szemlélődés vágya, nem képes úgy tekinteni a világra mint nővérére.

Ravasi bíboros befejező gondolatait a hit és a tudomány közötti párbeszédnek szentelte, amely különösen fontos téma XVI. Benedek pápa számára. A hit a miértekre válaszol, míg a tudomány a hogyanokra – mondta a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke, hangsúlyozva, hogy „az emberi dolgokat meg kell értenünk ahhoz, hogy szeretni tudjuk őket, míg az isteni dolgokat szeretnünk kell ahhoz, hogy meg tudjuk érteni. Először is a hit nagy tengerébe kell vetni magunkat, ahol útnak kell indulni, és ahol a hit és a megértés majd összetalálkoznak. Az ima és a teológia útjai ezek. A nap az égen a kozmikus kinyilatkoztatásról beszél nekünk, Isten Szava pedig azt a napot jelenti, amely teljes mértékben megvilágít mindent. Így érthetjük meg Isten kinyilatkoztató és teremtő Szavát – tanította Gianfranco Ravasi bíboros.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír