Megőriznék az elárasztott Bözödújfalu emlékét

A téglajegyeket 15 lejért (ezer forintért) lehet megvenni.

Az akció egyik lelkes támogatója, Csibi Attila Zoltán erdőszentgyörgyi polgármester hangsúlyozta: nem olyan templomot szeretnének felépíteni, amelyben szentmisét, istentiszteletet lehet tartani, hanem a jelképet állítanák vissza a torony eredeti helyén. Az elöljáró rámutatott: az ügyet Erdélyben és külföldön, de a tengerentúlon is sokan felkarolták.

A polgármester szerint többen is javasolták, hogy az építményt ne a vízzel elárasztott területen, hanem a szárazon állítsák fel, de Csibi Attila Zoltán és mások szerint az eredeti helyszínen marad igazán szimbolikus a torony.

A polgármester kifejtette: az ügyben már egyeztettek a hatóságokkal, és úgy tűnik, van lehetőség arra, hogy lejjebb engedjék a vízszintet, a romokat és az új tornyot ennek nyomán fallal vennék körül, amelynek köszönhetően az épületegyüttes körülsétálható lesz. Csibi azt is elmondta: a tervek szerint ezzel párhuzamosan az egykori unitárius templom romjait is visszaállítanák a szárazföldön.

Az indítványozók szerint a terveket öt éven belül meg lehetne valósítani, az építkezést pedig azonnal elkezdenék, amint a pénz összegyűlik. A kezdeményezők a budapesti Székely-Hargita Alapítvány révén az Emberi Erőforrások Minisztériumánál is pályáztak, a napokban derül ki, hogy kapnak-e finanszírozást, amelyből elkészíttetnék a megvalósíthatósági tanulmányt és a kivitelezési terveket.

Más projektek révén is felhívnák a figyelmet a ceaușescui falurombolás mementójaként ismert Bözödújfalura: hamarosan elkészül a község 10-12 négyzetméteres nagyságú makettje, hosszú távon pedig felmerült, hogy felépítik a település egyhektáros kicsinyített mását. Az idén augusztusban tartandó falutalálkozón ugyanakkor minden kitelepített család emlékére egy-egy, összesen 180, névvel és házszámmal ellátott kopjafát állítanak, emellett pedig a templomokat és a közintézményeket is jelzik, így láthatóvá válik az egykori település alaprajza.

A kopjafákhoz a faanyagot az önkormányzat biztosította, a munkát pedig erdélyi, magyarországi és felvidéki magyar fafaragók végezték, többen május elején egy székelykeresztúri táborban készítették el az emlékjeleket. Az ötlet a falu szülöttjétől, Szombatfalvi József esperestől származik, de a projektet az erdőszentgyörgyi önkormányzat és a Bözödújfaluért Egyesület is felkarolta, így a kezdeményezés hármas összefogás nyomán valósult meg.

A falutalálkozó fővédnöke Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója, az eseményen pedig Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is jelen lesz.

Csibi Attila Zoltán elmondta: a falutalálkozó keretében egy kistérségi rendezvényt is szerveznek, amelyen Balavásártól Szovátáig minden önkormányzat bemutatja értékeit, az akciót a Maros megyei önkormányzat is támogatja. A polgármester hangsúlyozta: a templomépítési és kopjafa-állítási terveknek érzelmi alapja van, az emlékeket szeretnék ezáltal megőrizni, ugyanakkor az embereket is érdekeltté tennék az emlékőrzésben, ennek pedig nagy szerepe lehet a turizmus felvirágoztatásában is.

A Ceaușescu-diktatúra utolsó éveiben kezdték építeni azt a 625 méter hosszú és 28 méter magas gátat, amely a Küsmöd-patak vizét duzzasztotta meg Erdőszentgyörgy közelében. A víztározó már a rendszerváltozás után, 1994-ben teljesen elnyelte Bözödújfalut, amelynek lakóit korábban a szomszédos településekre költöztették.

Fotó: Krónika.ro

Magyar Kurír