A pápa szerint a szentföldi és közel-keleti keresztények megpróbáltatások közti szolgálata még értékesebb azon hitvallásukat tekintve, amit a feláldozott életek is jeleznek. Ebben az összefüggésben a reflexióra való hívást örömmel fogadják a keresztény felekezetek, míg ők is felajánlanak a világnak egy lehetőséget, hogy csatlakozzon hozzájuk, mint a közösség jele.
A pápa szerint a keresztényeknek négy pillérre kell építeniük az életüket, amely az Istennel való bizalmas egység és az emberek közti egység jelévé és eszközévé teszi őket. Ez a négy pillér Isten szava, amelyet az egyház hagyománya közvetít számunkra, a testvéri közösség, az Eucharisztia és az imádság. Ezek az egyház és az egység pillérei is.
A pápa leszögezte, hogy csak a Krisztussal való szoros egységben tudja az egyház teljesíteni a küldetését, tagjai hibái és korlátai, valamint az egység hiányának ellenére is. A megosztottság már az első században jelen volt, amint az Szent Pál korintusiakhoz írt első leveléből is kiderül. Vasárnapi szentlecke ugyanis úgy fogalmaz: „Kérlek titeket, testvérek, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan ugyanazt mondjátok, és ne legyen köztetek pártoskodás, hanem legyetek tökéletesen egyek ugyanabban a lelkületben és ugyanabban a felfogásban.” Pál ismervén a közösség problémáit, retorikus azt kérdezte: „Talán részekre oszlott Krisztus?”
Pál pedig kijelenti, hogy minden megosztottság Krisztus elleni bűn, ugyanakkor az egyetlen Úrban tudjuk újra egyesíteni magunkat, kimeríthetetlen kegyelmének köszönhetően. A Krisztushoz való megtéréshez való komoly elköteleződés vezetheti az egyházat a teljes, látható egységhez, mondta a pápa, aki az ökumenikus alkalmak egyre gyarapodó számát is ennek a jelének nevezte.
Magyar Kurír
szg