A megtalált Órigenész

Amint arról Teljes Órigenész-homíliákra bukkantak című hírünkben is olvashattak: a müncheni Bajor Állami Könyvtárban megtalálták Órigenész, a nagy alexandriai egyházatya görög nyelvű zsoltár-magyarázatait. A hírt a müncheni könyvtár tette közzé hivatalosan június 12-én.

Marina Molin Pradel levéltáros április 5-én, nagycsütörtökön kezdett tanulmányozni egy XI. századi bizánci kódexet, leltári névvel a Monacense görög 314-et. A kódex borítólapján görög betűkkel a következő szerepel: „Homiliai eisz pszaltérion” – vagyis szentbeszédek a zsoltárokról. A kutató észrevette, hogy e zsoltár-magyarázatok néhány részlete a Rufinusz által az V. század hajnalán latinra fordított Órigenész zsoltár-homíliáknak felelnek meg, melyeket az egyházatya  a III. század első felében írt. Marina Molin Pradel végül arra a következtetésre jutott, hogy az eddig ismeretlen szövegek a nagy keresztény gondolkodótól származnak.

A későbbi, részletes vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a kódexnek mind a huszonkilenc homíliája Órigenésztől való, és az egyházatya eredeti nyelvén, görögül tárja elénk az addig kiadatlan beszédeket – szerepel a Vatikáni Rádió honlapján.

A L'Osservatore Romano június 13-i számában Manlio Simonetti, a római Augustianum Patrisztikus Intézet nyugalmazott professzora A megtalált Órigenész címmel hosszú tanulmányt írt a páratlan felfedezésről. Szerinte azért is maradhatott ismeretlen eddig a kódex, mert 553-ban, az ötödik konstantinápolyi egyetemes zsinat elítélt néhány, Órigenésznek tulajdonított tanítást, s így a későbbi századok a damnatio memoriae (emlékezet átka) miatt nem tüntették fel a tiltott szerző nevét.

Tanulmányában Simonetti professzor ismerteti: Órigenész számos művet hagyott ránk, írásaiban főként a Szentírást magyarázta. Naponta prédikált, beszédeit gyorsírók jegyezték fel. A zsinati ítéletet követően számos műve – sajnos éppen az eredeti, görög nyelven írottak. Szerencsére azonban Nyugaton többnyire nem vették figyelembe az ítéletet, ezért itt sokkal szabadabban lehetett olvasni és idézni az alexandriai egyházatyát. Életműve nagy hatást gyakorolt többek között a IV. század nagy milánói püspökre, Szent Ambrusra, aki sokat idéz az „alexandriaitól”. Órigenésznek különösen a görög nyelvű zsoltárkommentárjai vesztek el az idők során, éppen ezért is olyan fontos a mostani felfedezés – emeli ki Simonetti.

Rehabilitálására csak igen későn, a XX. században került sor; főként Jean Daniélou és Henry de Lubac munkásságának köszönhetően. Az ötvenes években – éppen a II. Vatikáni Zsinat előtt – hívták fel a figyelmet az órigenészi teológia jelentőségére. Végül XVI. Benedek pápa szentesítette hivatalosan a nagy alexandriai egyházatya teológiai hagyatékát, amikor a szerdai általános kihallgatásokon katekézisek sorát szentelte Órigenész személyének és tanításának – emlékeztet írásában a római Augustianum Patrisztikus Intézet professzora.

Mint ismeretes: Órigénész Egyiptomban született 185 környékén, 215-ben vette át Alexandriai Kelementől a város teológiai iskolájának vezetését. A keresztényüldözések elől Palesztinába, majd Görögországba ment. 230-ban szentelték pappá; ám püspöke, Démétriosz indítványozására a 232-ben tartott alexandriai zsinat eretnekség vádjával kiközösítette. A palesztinai Caesareában nyitott iskolát; hittérítő útjai során Athénban és Arábiában is megfordult. Az ókeresztény gondolkodó, teológiai író az elsők között volt a jelentős keresztény filozófusok sorában. Az Ó- és az Újtestamentum minden könyvéhez magyarázatot írt: érthető hát, hogy az utókor a szentírás-magyarázat tudományának atyjaként tartja számon. A Traianus Decius császár által elrendelt keresztényüldözések során elfogták, és belehalt a kínzásokba.

Órigénész egyben a Lectio divina, vagyis a lelki olvasmányok atyja is. A Lectio divina különösen közel áll XVI. Benedek pápához, s a L'Osservatore Romano vatikáni napilap szerint szimbolikus jelentősége van annak, hogy a gondolkodó eddig ismeretlen szövegeire épp Joseph Ratzinger szülőföldjén találtak rá. „Minden bizonnyal jelzésértékű, hogy e felfedezés éppen Münchenben, Joseph Ratzinger egykori székvárosában és szülőhelye közelében történt” – véli Simonetti professzor is. E sikeres felfedezés éppen egy európai nagyváros könyvtárában történt: ez arra utal, hogy sok ismeretlen kincset rejtenek még ezek a könyvtárak, így még nagyobb figyelmet kell szentelni az alapos és tudományos igényű katalogizálásra – hangsúlyozza Manlio Simonetti professzor.

Magyar Kurír

(gj)