Megtartották az emlékbizottság első ülését Debrecenben

Az 1712–1715-ös országgyűlésen a 108. törvénycikk foglalkozik Debrecen kérelmével, amelyben Debrecen szabad királyi város rangjára emelését elfogadják „(…) ha és amennyiben a római katolikus vallás szabad gyakorlatára vonatkozó ígéretüknek eleget tesznek”. Ekkor szólt közbe gróf Csáky Imre váradi püspök, aki a változtatást ily módon kívánta konkretizálni a törvénycikkben: „(…) ha és amennyiben katolikus parochiális egyház felépítése végett és a ferences rendi atyák kolostora számára helyet jelölnek ki”. (Kisházi Kovács László: A debreceni Szent Anna plébánia története, 51. o.)

Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi püspök a 300. évforduló megünneplésére a 2015-ös évet emlékévvé nyilvánította, amelynek előkészítésére és méltó megünneplésére emlékbizottságot hozott létre. A bizottság első ülését június 19-én tartották a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye püspöki hivatalában.

Bosák Nándor, az emlékbizottság elnöke az alakuló ülésen elmondta: az 1715-ös év annak a kezdete, hogy Debrecen újkori történelmében a reformáció után a katolikusság hivatalosan is jelen van. Az újraindítás utáni évszázadok alatt folyamatosan fejlődött a város katolikus élete, olyannyira, hogy az 1993-as rendelkezés alapján püspöki székhellyé vált. Ezzel Debrecen lehetőséget kapott arra, hogy jelen legyen a Katolikus Egyház életében is. A reformáció előtti időből viszonylag kevés emlékünk van a város katolikus életéről, az elmúlt háromszáz év alatt azonban az intézményeknek és a katolikus vallású lakosoknak jelentős része volt Debrecen fejlődésében.

A főpásztor rámutatott, hogy a püspöki székhely 1993-ban történt megalapítása ellenére sincs eléggé jelen a katolikus élet a városi köztudatban. Ismertette: az emlékév megünneplésével tehát az a cél, hogy bemutassák a Katolikus Egyháznak a város életében betöltött szerepét, történelmi–egyházi személyiségeit, valamint pótolják, helyesbítsék és kiegészítsék a történelmi, vallási, kulturális ismereteket. 

Bosák Nándor utalt arra is, hogy Debrecent a mai napig kálvinista Rómaként emlegetik. Egy város népe különböző kultúrákból épül fel. Hangsúlyozta, hogy a katolikus értékek föltárásával, bemutatásával nem kisebbíteni, hanem erősíteni akarják a város református identitását. A püspök hozzátette: a római katolikus püspökség megalakulása óta nagyon jó a kapcsolat a város református vezetőivel.

Az emlékév megünneplésére alakult bizottság első ülésén számos javaslat hangzott el: a különböző tudományos, történelmi, kulturális rendezvények mellett szóba kerültek közterület-elnevezések, emlékhelyek létrehozása, valamint emléktáblák elhelyezése.

A főpásztor azon intézmények képviselőit hívta meg emlékbizottságba, akik segítséget tudnak nyújtani, lehetőségeikkel hozzá tudnak járulni az emlékév eredményes megvalósulásához. Az emlékbizottság munkájának koordinálására Keresztesné Várhelyi Ilona muzeológust kérte fel. A muzeológus asszony elmondta: a folyamatnak, mely elindult, ez év szeptemberében már lesznek eredményei. A programsorozat két síkon halad majd, a debreceni plébániák, iskolák és közösségek terveikkel, programjaikkal szintén bekapcsolódnak az emlékév megünneplésébe.

Az ülésen az emlékbizottság tagjai közül jelen volt: Papp László, Debrecen alpolgármestere; Orosz István akadémikus, Bitskey István akadémikus (DE Irodalomtudományi Intézet); Angi János, a debreceni Déri Múzeum igazgatója; Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Kft. igazgatója; Takács József, az Egyházmegyei Könyvtár és Levéltár igazgatója; Keresztes Lászlóné muzeológus és Orosz Lőrinc, a debreceni Szent Anna-székesegyház prépost-plébánosa. A tagok megköszönvén a felkérést a maguk területén segítségükről és támogatásukról biztosították az emlékév méltó megünneplését.

Magyar Kurír