
A templommal egybekötött minorita rend kolostora az ötvenes években a szerzetesrendek feloszlatásakor az állam kezébe került, kivéve öt szerzetesi szobát, amely ez idáig plébániaként működött. A kolostor épülete jelenleg megyei fenntartású múzeum. Babály András plébános elmondta, hogy a rend az meglévő szerzetesi szobákról is lemondott, és az állam kárpótlási összegként összesen 140 millió forintot fizet 2007-óta részletekben.
Minorita szerzetesek 2002 óta nem tartózkodnak Nyírbátorban, ezért a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye harminc évre megkapta a plébánia működtetését. A rend a kárpótlási összeget továbbítja az egyházmegyén belül az egyházközség elkülönített számlájára, amit a plébánia az egyházmegye jóváhagyásával visszafordít az építkezésre, többek között a negyedik szárny a közösségi ház elkészítésére. Itt a plébánia fog működni, az emeleti részen kolostort alakítanak ki a minorita rend számára, valamint rendezvény udvart is építenek bekapcsolódva ezzel a város zenei, kulturális életébe.
A plébános hozzátette, hogy a projekt során leosztott megnyert összeghez 10 százalék önrészt kell biztosítani a plébániának, de az időközben 5 százalékkal megemelkedett áfakötelezettség húszmillió forintos pluszkiadást jelent. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye tízmillió forinttal támogatja a beruházást.
A háború után a nyírbátori Minorita Rendházban ötven szerzetes működött, itt iskolát tartottak fenn. A Minorita Rend bízik abban, hogy a rend megerősödésével, idővel visszatérhetnek Nyírbátorba.
Jelenleg épp a templom Krucsay- (Kálvária-)oltárát restaurálják, amelyet 1731-ben Krucsay János táblabíró és földesúr és felesége, Pogány Borbála építtette. Elkészítésének nem mindennapi története szerint Krucsay János hűtlenséggel vádolta első feleségét, Tolvay Borbálát, ezért kivégeztette. A kivégzett asszony ártatlanságának bebizonyosodása után a táblabíró engesztelésül állíttatta az oltárt. Ez az oltár mind témájában és a kivitelezésében szokatlan és teljes mértékben egyedi. Az oltáron színpadszerűen harminc szobor tíz jelenetben mutatja be a szenvedéstörténetet.
Kovács Ágnes/Magyar Kurír