Megvan a csoda Boldog II. János Pál szenttéavatásához?

Megvan a csoda Boldog II. János Pál szenttéavatásához?

Egy volt kolumbiai polgármesterről Boldog II. János Pál pápa halálának évében állapították meg, hogy megtámadta szervezetét a Parkinson-kór, írta a spanyol katolikus hírügynökség (ACI) és a szintén spanyol Religión en Libertad. A most 68 éves Marco Fidel Rojas történetét a legolvasottabb kolumbiai lap, az El Tiempo foglalta össze. A szenttéavatási eljárás megindításához csak hazájában már 300 tanúságtétel gyűlt össze, de két perdöntő bizonyíték is mellette szól. A hitvalláson kívül az orvosi szakvélemény, amely ékesszólóan igazolja, hogy már valóban nincs nyoma az egyébként gyógyíthatatlan és degeneratív betegségnek. Mint emlékezetes: a francia apáca, Marie Simon-Pierre is ebből a betegségből gyógyult, ki, és az ő tanúságtétele döntően befolyásolta II. János Pál gyors boldoggáavatását. Rojas 2005. december 9-én kapott agyvérzést, és ennek egyik következménye lett a Parkinson-kór. A kezelések közben 2010. december 27-én eszébe jutott, hogy a lengyel pápa is sorstársa volt ezen a téren, és gyakori utazásai során egyszer még rövid ideig beszélt is vele. Azon nyomban kínálkozott a kézenfekvő megoldás: hozzá fohászkodott, és arra kérte, hogy gyógyítsa meg őt. Azon az éjszakán már nyugodtan aludt, másnap frissen ébredt, és legnagyobb örömére már nem kínozta tovább a kór. Attól kezdve nyugdíjának egy részét az utazó pápa népszerűsítésére fordítja, és tavaly szeptemberben már megkapta a tekintélyes neurológus, Antonio Schlesinger Piedrahíta szakvéleményét is, aki megállapította róla, hogy már egészséges.

Erős túlzás, statisztikai trükk az eltitkolt abortuszok nagy száma

A spanyol katolikus hírügynökség (ACI) csütörtökön idézte Elard Kochot, a Chilei Egyetem orvosi karáról. A család-egészségügyi részleg kutatási igazgatója leleplezte azokat, akik azért túlozzák el a titokban elvégzett magzatelhajtások számát, hogy megriasszák például Mexikó lakosságát, és végül elhiggyék, ha bevezetik a művi vetélést, csökken a csecsemőhalálozás arányszáma. 2006-ban a Guttmacher Intézet azt állította, hogy „szubjektív tanulmányok alapján” úgy becsülte, 725 ezer és egymillió közötti számra tehető a titkos művi vetélések száma. A Valle del Atamajac Egyetemén tartott csütörtöki előadáson viszont idézte saját kutatásait, amelyet a Mexikói szülészet-nőgyógyászat folyóiratában közölt: a központi mexikói magzatgyógyászat járványtani tanulmányai szerint az egész országban csak mintegy 53 ezer ilyen esetet sejtenek. Kolumbiában hasonló trükköt alkalmaztak: itt 400 ezer titkos abortusszal érveltek, pedig a valóságban legfeljebb csak 22 ezerről lehetett szó. Levonta következtetését: ilyen nyomást gyakorolnak sok latin-amerikai államra, hogy bevezessék az abortuszt, pedig nem tudják bizonyítani tudományosan, hogy a magzat egészsége összefügg az anyáéval. De arra sincs, hogy a művi vetélés jót tesz a nők testi és lelki egészségének. Az igazi megoldás tehát nem az anyák ilyetén jellegű megriasztása, hogy elhitessék velük, a magzatelhajtással majd csökken az anyák halandósága. A valóság ugyanis már bebizonyította, hogy igenis sokkal többet ér az anyák nevelése és az ilyen jellegű orvosi ellátás.

Az Opus Dei vezetője megértést kért az adósságválság érintettjei számára

A portugál katolikus hírügynökség (Agéncia Ecclésia) csak szerdán hozta nyilvánosságra az Opus Dei legfőbb vezetőjének portugáliai látogatását. Javier Echevarría püspök még július 11-én és 12-én járt az Ibériai-félsziget kisebbik országában, és kijelentette a hívek előtt, hogy a hitelezőknek nagyobb megértést kell tanúsítaniuk adósaik iránt. A már 80 éves püspök nem hivatalos látogatásra érkezett az országba, ellátogatott Fátima szentélyébe, de lebonyolított két másik találkozót is. A portugál kegyhelyen mindazokért imádkozott, akiknek nincs munkájuk se Portugáliában, se a kerek világon, és fohászra kérte mindazokat is, akikkel csak találkozott Portugáliában.

Madrid érseke a vasárnapi pihenőnap érdekében

Antonio Rouco Varela bíboros, a spanyol püspöki kar (CEE) elnöke a János Károly király egyetem egyik hivatalos eseményén is tiltakozott a madridi autonóm közösség kormányának azon intézkedése ellen, amely teljesen felszabadítja a 150 nm-nél nagyobb alapterületű üzletek nyitva tartási idejét. Madrid érseke arra kérte az ország vezetőit, hogy biztosítsák a vasárnapi pihenőidőt a családoknak, mert szerinte a rendelkezésekben is felelősséggel kellene felhasználni a szabadságot.

Sobieski Tamás/Magyar Kurír