Megvásárolt, eladott, elcserélt gyermekek

Kereskedés magzatokkal és újszülöttekkel

Szeptember 10-én a londoni Times közzétett egy cikket, amelyben egy harkovi ukrán gyógyászati intézet esetét írja le. A tudósítás szerint az intézet gyermekek szerveivel és szöveteivel kereskedik – az Interneten listát közölnek a szóban forgó sejtekről és szövetekről. Az intézet azt a tájékoztatást adta, hogy ezek az élet kezdeti stádiumában elvetélt, abortált magzatoktól származnak. A Times szerint azonban olyan információk is napvilágra kerültek, amelyek szerint a harkovi szülészeti osztályról élő újszülöttek tűntek el.

A cikk idézi az intézet egyik volt alkalmazottjának a vallomását, amely szerint az ukrán tudósok a kérdés erkölcsi vonatkozásában már jó ideje nagyon engedékeny álláspontot képviselnek. Az emberi jogok védelmezői beszámoltak a Timesnak arról, hogy az ukrán törvények szerint a 27. hét előtt született, és az 1 kilónál könnyebb csecsemők születése vetélésnek számít. Ilyen esetben az újszülöttet nem anyakönyvezik, elveszik az anyától – és sokszor már nem is kerülnek vissza.

Korábban egy másik angol folyóirat, az Observer is közölt egy cikket, amely szerint az ukrán nők eladhatták magzatukat a klinikáknak. A magzatokból származó szövetekből kozmetikumok készülnek, amelyek fiatalítják a bőrt és gyógyítanak bizonyos betegségeket. Az Observer szerint 100 angolt fontot (147 Euro) fizetnek a nőknek a magzatokért, aztán 5000 fontért (7400 Euro) adják el őket Oroszországban.

Friss embriók felhasználása őssejtek nyerésére

Kanadában a National Post szeptember 13-i száma közölt megdöbbentő információkat a friss embriókról, amelyeket őssejtek létrehozására használnak. A Canadian Medical Association Journal által közölt cikk beszámolt arról, hogy a nőket friss embriók eladására ösztönzik, vagyis olyan embriókéra, amelyek mesterséges megtermékenyítés során jöttek létre.

Az informátorok, dr. Jeffrey Nisker (University of Western Ontario) és dr. Francoise Baylis (Dalhousie University, Halifax) beszámoltak arról is, hogy ezeknek a nőknek csökken az esélyük a későbbi teherbe esésre.

Baylis elmondta, hogy a Canadian Institutes of Health Research tavaly júniusban titokban megváltoztatta szabályzatát, és lehetővé tette, hogy friss emberi embriókat használjanak őssejtek nyerésére. Egy torontói kutatócsoport (amelynek vezetője Andras Nagy) csak két nappal később jelentette be: friss embriókkal dolgozik, és már fel is használta őket, hogy Kanadában először embrionális őssejteket hozzon létre.

Jeffrey Nisker egyik elnöke volt annak a kanadai egészségügyi bizottságnak, amely reprodukciós technikákkal foglalkozott. Ezt a bizottságot tavaly feloszlatták, miután a kormány új törvényt fogadott el a reprodukciós technikákkal kapcsolatban. Nisker kijelentette: a bizottság soha egy nőnek sem ajánlotta fel, hogy mondjon le a friss embrióról. Szerinte azok az orvosok, akik ezt megteszik, megszegik az orvosi etikai kódexet.

Dolly bárány megalkotója, Ian Wilmut azonban azt nyilatkozta, hogy az embrionális őssejtek felhasználásával elkerülhetőek lennének az állatkísérletek. Szerinte etikusabbak lennének az ilyen jellegű kísérletek. A Glasgow University Vet School-ban mondott beszédében Wilmut kijelentette, hogy a gyógyíthatatlan betegségek tanulmányozása az embriók létrehozásán és klónozásukon keresztül állatok ezreinek az életét mentené meg. Wilmut nemrég kérvényt nyújtott be, hogy engedélyt nyerjen embrionális őssejtek használatára a Lou Gehrig-betegség kezelésének kidolgozása céljából.

Az „alkalmatlanok kiküszöbölése"

A Washington Post április 19-én közölt tanulmánya szerint a genetikai rendellenességet mutató gyermekek egyre gyakrabban nem születnek meg. A cikk az American Journal of Obstetrics and Gynecology által közölt felmérés eredményeire támaszkodik. 3000 szülőt kérdeztek meg, akiknek Down-kórban szenvedő gyermeke született. Kiderült, hogy a genetikai rendellenességek szűrését (pl. amniocentézist) végző orvosok gyakran nagyon negatív képet festenek a szülők elé, lebeszélik őket arról, hogy világra hozzanak, felneveljenek egy ilyen gyermeket.

Egy orvosi egyetemen tanuló diák, Brian Skotko, akinek 24 éves nővére Down-kórban szenved, úgy nyilatkozott, hogy a kórképről beszélő orvosok gyakran erőszakosak, sőt modortalanok.

Az újságcikk ugyanakkor beszél az érem másik oldaláról is. Elmagyarázza, hogy az utóbbi években nagy mértékben javult a Down-kórban szenvedők helyzete. Intézetek helyett már egyre többen képesek az egészséges emberek között élni, és ha megfelelő orvosi ellátásban részesülnek, várható életkoruk is magasabb lesz. A National Down Syndrome Society szerint 50 évnél is magasabb életkort érhetnek el.

Az orvosok felelőssége

Egy másik, az American Spectator által júniusban publikált cikkből azoban az derül ki, hogy a kutatók becslése szerint a Down-kórral diagnosztizált magzatok legalább 80%-át ma már nem szülik meg. Azok az orvosok, akik nem értesítik az anyát a magzati károsodásról, feljelenthetőek. A cikk közöl egy kivonatot a Medical Malpractice Law & Strategy tanulmányából, amely szerint az amerikai igazságszolgáltatás ítélethozatalai bizonyítják, mekkora felelősség hárul immár az orvosokra amiatt is, mert tájékoztatniuk kell a szülőt az öröklődő rendellenességekről.

A fogyasztói társadalom mentalitása

Nem is csak a születendő gyermekek vannak kitéve ilyen nagy veszélynek. A londoni Sunday Times április 17-i cikkében Brenda Power beszámol Tristan Dowse esetéről, akit hároméves korában Indonéziából fogadott örökbe egy ír házaspár. A párnak nem születhetett gyermeke, ezért választották az örökbefogadást. Két évvel később azonban mégis született egy saját gyermekük. Amikor aztán elhatározták, hogy elköltöznek årországból, úgy döntöttek, Tristant otthagyják egy árvaházban. A cikk szerzője szerint ez a cselekedet a fogyasztó társadalom mentalitását tükrözi, és úgy tűnik, az ír törvényhozás nem talál benne kivetnivalót.

Nem csak negatív példák vannak

Szerencsére nem csak negatív példák léteznek. Egyre több olyan esetről is lehet hallani, hogy az anya feláldozza saját életét a gyermekéért. Egy olasz asszony, Rita Fontana esetét a La Repubblica tette közzé január 26-án. Rita harmadik gyermekével volt várandós, amikor melanómát (a bőrrák egy fajtája) diagnosztizáltak nála. Elutasította a kezeléseket, mert veszélyeztették volna a magzatot – az anya gyermeke születése után három hónappal meghalt. A férje, Enrico elmondta, hogy Rita számára elképzelhetetlen volt, hogy gyermeke életét veszélybe sodorja. Ugyanolyannak tartotta, mintha már megszületett gyermekei valamelyikét áldozná fel saját életéért. Harmadik gyermeke születését pedig nem ítéletként, hanem csodaként élte meg.

MK

Ford. Thullner Zsuzsa

Képek:
www. math.unl.edu
silverparrotstudio.com
www.uwm.edu
people.musc.edu
newsfeed.tcm.ie
immediart.com