Mi mennyire biztos? – 2005. szeptember 3.

Hazai – 2005. szeptember 3., szombat | 0:07

Hogy hívő lények vagyunk, erről az is árulkodik, hogy sok mindent nem utánajárással tudunk meg, hanem úgy, hogy készen elfogadunk másoktól. Pl. azt a faramuci életszemléletet is, hogy nem kell hit, mert csak akadályozza a modern életet.

Akárhogy nézzük, a hittagadáshoz is hit kell. De a tudásunk megtagadásához sem elég csak a tudás, mert ha ki is ábrándulunk sok mindenből, és azt mondjuk, hogy csak bűnös dolgokra használjuk a rengeteg tudást, ez se egy logikus lélekállapot.

Szokták mondani, hogy a tudás a biztos, a hit pedig ingatag. Nyilvánvaló, hogy biztosan akarunk állni ebben a világban, és ilyen jogcímen akarjuk kiiktatni a hitet. Ez súlyos valótlanság. Hit és tudás egyformán biztos bástya, az egyiket készen veszem át, a másiknak magam járok utána. Ennyi a különbség, persze, a kettő átszövi egymást.

A bűn miatt hitünk és tudásunk egyaránt meg tud gyengülni. Hiszékenység, naivitás, tudálékosság, butaság, rögeszmékhez való kötődés, mind ennek a jelei.

Jézus hitkészségünket és tudásvágyunkat is megváltotta, azaz megtisztította, de ez csak akkor válik gyakorlattá, ha hozzá akarunk tartozni.

Sánta János