Miért nem kapott Nobel-díjat a Down-kór genetikai okának felfedezője?

Felesége halála vezette vissza a hithez a baloldali politikust

A spanyol Religión en Libertad című katolikus portál újabb példaértékű történettel állt elő; ezúttal azt az utat mutatta be, amely végül visszavezérelte a Katolikus Egyház kebelébe Jordi Carbonell i de Ballestert, a katalán függetlenségpárti politikust és romanista filológust. Carbonell 1996-tól 2004-ig vezette a radikális Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) nevű pártot, de két évvel később elvesztette Hortensiát, szeretett feleségét. Csak idén júniusban derült ki az egyik barcelonai plébániának adott interjúból, hogyan talált vissza az eredetileg katolikus, de évtizedekig agnosztikus nacionalista politikus és egyetemi tanár. 2006-ban halt meg hőn szeretett felesége hatvan évig tartó házasságuk után, és egészen addig agnosztikusnak tartotta magát, azon túl, hogy mindig tiszteletben tartotta az Egyház képviselőit. Mindig kiváló volt a kapcsolata a Montserrat kolostor szerzeteseivel és apátjával, és utólag kiderült, testvére évtizedekig azért imádkozott, hogy végül találjon vissza a katolikus valláshoz. Felesége halála mélyen megrendítette, és fel nem tudta fogni, hogy a halállal köztük mindennek vége. Ekkor fordult régi barátjához, Josep Massot i Muntaner szerzeteshez, illetve Marcel Capellades atyához, és utóbbi segítségével visszatalált a szerető Istenhez. Azóta mindennap könnyes szemmel imádkozik és Istenben szilárdan hívő kereszténynek vallja magát, aki hisz a szeretet és a remény egyházában – nyilatkozta Jordi Carbonell. A visszavonult politikus azóta már öccsével és feleségével együtt jár templomba vasárnaponként.

Megérdemelte volna az orvosi Nobel-díjat, de ő az életet védte

A francia szülész-nőgyógyász Jérome Lejeune (1926-1994) azzal írta be magát az orvostudomány történetébe, hogy ő fedezte fel a Down-kór nevet viselő kórtünetet. Róla szól a spanyol katolikus portál másik tanulságos története, aki pontosan tudta, milyen következménnyel járhat katolikus, orvosi és tudós álláspontjának következetes védelme. 1970-ben az addig ünnepelt Lejeune közölte, hogy ellenzi az abortuszt engedélyező francia törvénytervezetet. Attól kezdve megfagyott a levegő körülötte a szakmájában, és magára maradt a meg nem születettek védelmével. Lejeune egyszer azt írta feleségének és egyik lányának, hogy a WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete a halál pártjára állt. Mivel a nyilvánosság előtt, tehát az ENSZ székhelyén sem rejtette a véka alá ezen véleményét, hozzátette még a levélben, hogy azon a napon biztosan eljátszotta az orvosi Nobel-díjat. Így is történt, nem folytathatta tovább kutatásait, ezért előadásokat kellett szerveznie, hogy el tudja tartani feleségét és öt gyermekét. Boldog II. János Pál viszont nem feledkezett meg róla, és Lejeune halálakor, 1994-ben személyes hangú levelet írt Párizs érsekének, Lustiger bíborosnak. 2007-ben megkezdődött Lejeune boldoggá- és szenttéavatási eljárása, amelynek egyházmegyei szakasza idén áprilisban már le is zárult.

A gazdasági válság és az abortusz azonos kulturális gyökere

Antonio Cañizares bíboros hangsúlyozta az észak-spanyolországi Santanderben tartott előadásán, hogy a jelenlegi gazdasági válság és az abortusz azonos kulturális gyökérből táplálkozik – írta kedden többek között a spanyol katolikus hírügynökség (ACI), a konzervatív La Razón c. lap és a Religión en Libertad portálja is. Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció spanyol prefektusa ezért felszólalásában új evangelizációra szólította a világi keresztényeket a kultúra területén. Azt is leszögezte a Valenciai Katolikus Egyetem (UCV) santanderi nyári iskoláján – már ő sem először -, hogy olyan kultúrával állunk szemben, amely nem tiszteli az embert, az emberi méltóságot, de a közjót sem, ezért ragaszkodik a magzatelhajtásokhoz. Többször is utalt az új evangelizáció szükségességére, amely szerinte most nagyon is múlik a laikus keresztényeken – egyéni, társas és nyilvános kiállásukon –, de a kultúra területén is. Valencia érseke az újságíróknak tartott sajtótájékoztatón ebben a szellemben egészítette ki a szentszéki prefektust. Carlos Osoro szerint a jelenlegi nagy válság kiindulópontja az oktatás súlyos helyzetében keresendő; oktatás nélkül pedig nincs evangelizáció, idézte a Szentatyát a valenciai érsek.

Magyar Kurír

(st)