A megyeháza dísztermében tartott emlékkonferencián Veres András szombathelyi megyés püspök mondott köszöntőt. Szólt arról, hogy a Szombathelyi Egyházmegyében Mikes János emlékévet hirdettek, ennek része volt az a néhány nappal ezelőtti egyházmegyei hittanvetélkedő, amelynek középpontjában Mikes János életútja és tevékenysége állt. Az emlékévhez kapcsolódik a Mikes-emlékkiállítás is, amely csütörtökön nyílt meg a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban.
A Szombathelyi Egyházmegye honlapjának híradása szerint a Mikes János a főpásztor című kiállítás a nagypréposti palota dísztermében hét tárlóban került elhelyezésre, a terem középpontjában pedig a püspök vörös bársony, aranyhímzéssel és püspöki címerével díszített miseruhája fogadta a látogatót. A tárlókban Mikes János hatalmas életművéből a kiállítás rendezői a püspök erdélyi éveivel, püspöki kinevezésével, lelkipásztori reformjaival, neves papjaival, alapításaival és közéleti szereplésével kapcsolatos dokumentumokat és személyes tárgyakat állítottak ki.
Az emlékkonferencia nyitó előadásában Bakó Balázs történész vázolta fel a püspök életpályáját, egyházi szolgálatainak állomásait. Mikes János 1876-ban született. Az innsbrucki szeminárium diákja volt, 23 éves korában szentelték pappá. A székelyföldi Gyergyóalfaluban káplán, majd plébános lett, öt év elteltével Székelyudvarhely plébánosává nevezték ki, megkapta a főesperesi címet is. Ferenc József császár 1911. november 15-én nevezte ki szombathelyi megyéspüspökké. Nagy lendülettel látott munkához, bevezettette a villanyvilágítást a székesegyházban és a püspökvárban, megalapította az egyházmegyei takarékpénztárat, egyházi kiadót indított, és napilappá fejlesztette a Szombathelyi Újságot.
Az első világháború kitörése után fontos feladatának tekintette a hátország megszervezését, a karitatív tevékenységet, gyermekotthonokat hozott létre, a Püspöki Elemi Iskolában és a répceszentgyörgyi püspöki kastélyban kórházat rendezett be a vöröskereszt segítségével. Kétszer utazott a frontra, hogy az egyházmegyéjéből frontszolgálatot teljesítő katonákat meglátogassa.
1919-ben letartóztatták és internálták. Mint „ellenforradalmár püspök”, ezekben a hónapokban lett országosan ismert; kemény, elveiben megingathatatlan főpap képe rajzolódott ki róla. Legitimista meggyőződése és elkötelezettsége tovább erősödött. Mikes János a püspöki karon belül mindvégig a Habsburg-család, IV. Károly, majd Ottó elkötelezett híve maradt.
1935 decemberében megromlott egészségi állapota miatt nyugalomba vonult, hátralévő éveit a Szentszék engedélyével a répceszentgyörgyi püspöki kastélyban töltötte. A szovjet csapatok bevonulásakor, 1945. március 29-én a kastély lépcsőfordulójában összeesett és meghalt.
MTI/Szombathelyi Egyházmegye/Magyar Kurír