…a milánói Szent Szív Egyetem rektorát

– Hogyan fog visszagondolni egy pár év múlva a díszdoktori avatására?
– Nagy elismeréssel fogok visszagondolni a Pázmány Péter Egyetemre, Erdő Péter nagykancellárra, és az egyetem rektorára, Fodor Györgyre. Olyan napra fogok visszaemlékezni, amely fontos egy tudós életében, de ugyanakkor egy rektor számára is az. Kézzelfoghatóan megéreztem ugyanis, hogy a budapesti egyetem olyan, mintha a milánói egyetem testvére lenne, és mindkettőt ugyanaz az erő mozgatja.

– Milyen különbségeket lát a Kelet- és Nyugat-Európai Egyetemek között?
– A kelet-európai egyetemeknek sok pozitív jellemvonásuk van, és talán ezeket emelném ki. Általában nagy tenni akarás, és a kultúra megteremtésének erős igénye jellemzi őket. Sok közös vonás van a nyugat- és a kelet-európai egyetemek között, hiszen mindegyik ugyanazon, a középkorból kiinduló hagyományon alapszik. Úgy látom, hogy az egyetemeknek, és főképp a katolikus egyetemeknek elhivatottságuk van arra, hogy a kultúra felemelésében szerepet vállaljanak.

– Díszdoktori felolvasásában így fogalmazott: „'Egység a többféleségben', azaz 'a többfélék egysége'. Úgy vélem, ez az egyetlen lehetséges út, amelyen az európai integráció traumák és veszélyes gyötrelmek nélkül továbbvihető. És amelyen járva olyan politikai-intézményi rendszer valósítható meg, amely képes az új univerzalizmust a régi és új partikularizmusokkal összhangba hozni.”
Európának azonban nemcsak a saját felépítéséből eredő súrlódásokkal kell szembenéznie, hanem a kisebbségekkel, nem ritkán a kontinensen kívülről érkező kisebbségekkel való együtt éléssel is. Hogyan értékeli mindennek fényében a franciaországi erőszakhullámot?
– Nem könnyű erről ítéletet mondani. Az események mindenesetre vészjelzés értékűek minden olyan állam számára, amelyek a leginkább találkoznak az inter-kulturalizmus, és a multi-kulturalizmus jelenségeivel. A történet, bár más formában, eddig is ismerős volt, a megvalósulásában azonban új vonások is feltűntek. Korunk egyik hatalmas kérdéséről van szó. A legfontosabb az, hogy a problémát retorika nélkül, de reálisan kezeljük, tudva azt, hogy a migráció és az együttélés szükségszerű folyamat, amelyben akár keletről jövő emberek is részt vesznek. Fontos az is, hogy megakadályozzuk, hogy ezek a kisebbségek számkivetettnek, cserben hagyottnak érezzék magukat, hogy ne váljanak a hirtelen kialakult helyzet áldozataivá. Úgy vélem, a problémára középtávon kell megoldást találni.

– Az utóbbi időben több hírt is kaptunk a Szent Szív Egyetemről: XVI. Benedek testvére az egyetemhez tartozó Gemelli-klinikán feküdt, és a római székhelyen a tanévet a pápa nyitja meg. Milyen kapcsolatban áll egyetemük a Szentatyával?
– XVI. Benedek pápa igen képzett, hatalmas műveltséggel rendelkező, „tudós” ember, aki mindig is nagy figyelmet fordított az egyetemekre, amelyek, mint a nevük is mutatja, az egyetemes értékeket vonultatják fel. Azt hiszem, a Szentatya ezen belül is különösen nagy figyelemmel fordul a katolikus egyetemek felé. A tanévnyitón való jelenléte szeretetteljes gesztus.

MK