„Mindannyian Mária palástja alatt vagyunk”

Hazai – 2005. augusztus 15., hétfő | 16:43

Nagyboldogasszony napi búcsú Bukovinában „A katolikus szellem sohasem csak nemzeti, mindig jelen van benne az egyetemesség. – mondta Mayer Mihály pécsi püspök Nagyboldogasszony napján a bukovinai Kacsikában a moldvai csángó magyarok szentmiséjén.„Ezen a búcsún ezt kell megtanulnunk Máriától – folytatta a püspök – mindannyian ott vagyunk Mária palástja alatt a tőle tanult, egymás iránti szeretetben.”

Történelmi esemény volt ez a nap ezen a kegyhelyen, mert első alkalommal fordult elő, hogy az illetékes megyés főpásztor Petru Gherghel jászvásári megyés püspök magyarországi püspöktársát kérte fel a magyar szentmise megtartására. Külön is emelte az esemény fényét, hogy vele koncelebrált egy budapesti zarándokcsoporttal érkezve Bíró László kalocsa-kecskeméti püspök is.

A kegyhelyen a búcsú napján egymást váltogatják a lengyel, a román, a magyar nyelvű szentmisék.

Kacsika a Keleti Kárpátok túloldalán, a történelmi Magyarország határain kívül található és egyike a magyar zarándokok által leglátogatottabbaknak.

A több száz magyar hívő között legtöbben a moldvai magyar csángó településekről, többek között Pusztináról és Lészpedről érkeztek, továbbá olyan településekről, ahol még őrzik a magyar nyelvet. Erdély északi részeiről – Nagybányáról, Borsabányáról, Máramarosszigetről, Felsővisóról és Szatmárnémetiből is sokan jöttek el.

Bár a csángók lakta moldvai falvakban a nép még ma sem hallgathatja anyanyelvén a szentmisét, az új idők reményteli jele, hogy Kacsikán a 90-es évek eleje óta megtarthatják e napon a magyar misét.

A kegyhely híre Magyarországon is egyre terjed, így idén Paksról, Pécsről is érkeztek hívek. A legnagyobb számú csoport a budapesti Felsőkrisztinavárosból jött, az ő énekkaruk emelte a liturgia fényét.

Bukovina érdekes találkozási pontja a közép és keleteurópai népeknek és kultúráknak.
Az első világháború végéig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt és a többségi román lakosság mellett jelentős lengyel német és magyar kisebbség lakta. A székely magyarok a mádéfalvi veszedelem után érkeztek ide, és öt települést hoztak létre.

A kegyhelyet a lengyel hívek alapították, kegyképe is a czestohowai hű másolata.
A 20. század első felében valamennyi bukovinában élő népcsoport a magáénak érezte és látogatta.

Trianon után a Romániához kerülő bukovinából a bukovinai székelyeket áttelepítették a II. Világháború idején Magyarországhoz csatolt Bácskába, majd onnan egy részüket a pécsi egyházmegyébe, Bonyhád környékére.

A kacsikai kegyhely azonban nem maradt magyarok nélkül. A moldvai csángók Csíksomlyó mellett ezt a kegyhelyet is évről évre nagyobb számban keresik föl.

Megható volt a csángó népénekek felcsendülése a szentmise közben és azt követően, kiváló hangú pusztinai asszonyok ajkáról.

Szerdahelyi Csongor tudósítása