Mindenszentek ünnepe – 2005. november 1.

A zarándok egyházhoz tartoznak mindazok, akik földi életüket élik, jó és rossz harcát vívják, kétségek és bizonyosságok közepette javítani akarják a világot, és benne az embert.

A szenvedő egyház tagjai azok, akik már meghaltak, de még nem dicsőültek meg, átmeneti állapotban vannak, jelképesen szólva a tisztítótűzben. Szenvednek, mert nem tudnak önmagukon segíteni, másokra szorulnak rá. Még alakulniuk kell, hogy egy idő után már teljesen rá tudjanak hangolódni az Istennel való közösségre.

A megdicsőült egyház tagjai a szentek, akik már célba értek, és közbenjárásuk segíti a másik két életállapotban levőket Istenhez vezető útjukon. Ez egyfajta természetfeletti protekció, de nem egymás taposása a jobb helyekért. Isten világából senki sem marad ki, csak az, aki ezt szántszándékkal akarja.

A szentek jelképesen olyanok, mint az átjátszóadók. Olyanok lelkébe is eljuttatják Isten szentségét, akik nélkülük talán lanyhábbak lennének, mondván, hogy Isten messze van, nem törődik a világgal. A szentek az élő Istent hozzák közel mindenkihez.

Sánta János