Mindnyájan felelősek vagyunk mindenkiért

A pápa szenvedélyes hangú beszédében arra szólította fel a kormányokat, hogy segítsék az új nemzedékeket az olyan súlyos problémákkal szemben, mint a munkanélküliség.

A globalizáció korát jellemző kölcsönös függőség előnyt kell, hogy jelentsen, nem fenyegető veszélyt – hangsúlyozta a Szentatya. Mindnyájan felelősek vagyunk mindenkiért, az emberiség egysége ma már megvalósult tény. A szolidaritás pozitív felfogása teheti lehetővé az átfogó emberi fejlődést, az emberiség előrehaladását új eredmények felé. Mindenekelőtt szükség van a nemzedékek közötti szolidaritásra, amely a családban gyökerezik, ezért támogatni kell a család alapvető küldetését a társadalomban. A szolidaritás tartós előmozdításához a fiatalok megfelelő nevelésére, oktatására van szükség – szólított fel XVI. Benedek.

Arra buzdította az illetékeseket, hogy biztosítsanak minden szükséges eszközt a fiatalság alapvető etikai képzéséhez. A legfőbb társadalmi problémák közül a pápa a munkanélküliséget, a kábítószert, a bűnözést és a személy iránti tisztelet hiányát emelte ki.

A kultúrák és vallások pluralizmusáról szólva a pápa megállapította, hogy pozitív jelenség, amely nem mond ellent az igaz, a jó és a szép közös keresésének.

Az egyház a kinyilatkoztatás fényében és alapján arra bátorítja az embereket, hogy bízzanak a hit által megtisztuló értelemben, amely képes arra, hogy túlmutasson a részérdekeken, és felismerje az egyetemes javakat, mint a béke, a társadalmi és vallási összhang, amelyre minden embernek szüksége van – emelte ki a Szentatya.

Az új kihívások, amelyekkel az érintett országoknak szembe kell nézniük, szükségessé teszik az emberi értelem és kreativitás mozgósítását a szegénység elleni küzdelemben, a rendelkezésre álló energiák és erőforrások helyes felhasználásában. Egyéni és politikai szinten határozottan el kell indulni a konkrét és közös elkötelezettség útján a teremtett világ tiszteletben tartása és védelme érdekében – hangsúlyozta XVI. Benedek pápa. Tevékenyen és hatékonyan kell őrködni az emberi méltóság tiszteletben tartása és előmozdítása terén, szemben minden olyan kísérlettel, amely ezt csökkenteni vagy tagadni próbálja, eszközként használva a személyeket.

Federico Lombardi SJ, szentszéki szóvivő újságírók kérdésére válaszolva elmagyarázta: a Szentszék ismét visszatér ahhoz a korábbi gyakorlathoz, hogy a nagykövetek közös fogadásakor a pápa csak egy, mindnyájukhoz szóló beszédet mond. A nagykövetek sem intéznek beszédet a pápához, hanem a diplomáciai szokásnak megfelelően eleget tesznek annak a kötelességüknek, hogy személyesen bemutassák az államfőnek, jelen esetben a pápának, kormányuk megbízólevelét. A kölcsönös beszédek gyakorlata VI. Pál pápasága idején kezdődött, amikor a két fél kicserélte az írott szövegeket, amelyeket publikáltak, de amelyek szóban nem hangzottak el. Lombardi megjegyezte: VI. Pál pápa idejében a Szentszékhez akkreditált nagykövetek száma 90 körül volt, mára a duplája, 180.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír