Mindszenty emlékmise Esztergomban

Esztergom: Az immár hagyományos, Mindszenty József bíborosra emlékező szentmisére május 8-án került sor a bazilikában. Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek Paskai László bíborossal, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökeivel és a Magyar Püspöki Kar jelenlévő tagjaival együtt mutatta be a szentmisét, amelyen zarándokok és hívők százai vettek részt.
Jelen volt a szentmisén Mádl Dalma asszony, a köztársasági elnök hitvese, néhai Antall József miniszterelnök özvegye, az állami és közélet több jeles személyisége, közöttük Gulyás Kálmán államtitkár, Esztergom város vezetésének képviselői, valamint a Mindszenty Alapítvány jeles képviselői, P. Szőke János, Habsburg Mihály és Habsburg György. A szentbeszédet Pénzes János szabadkai megyéspüspök mondta.
Homíliájában a püspök felidézte Mindszenty bíboros életútjának állomásait. Üldöztetéséről szólva kiemelte: „A meghurcoltatások, a megaláztatások, kínzások és a hosszú időn keresztüli bebörtönzés elviselése, valamint az egyenes úton való megmaradás ingadozás nélkül, emberfeletti lelki erőt igényelt. Nála ez megvolt. A Szentlélek Jézus Krisztustól kiárad mindazok szívébe, akik benne hisznek és remélnek.”
Szentbeszédében Pénzes János a Jézus Krisztus által alapított egyházról elmélkedett, párhuzamot vonva az egyháznak a történelem során elszenvedett üldöztetései, és Mindszenty József hercegprímás üldöztetése, vér nélküli vértanúsága és hűsége között.
„Az egyház történelme során megtapasztalta az emberi gyöngeséget, de hordozta továbbra is Isten ajándékát az emberek megváltására” – mondta a szabadkai megyéspüspök. „2000 éves történelmében mindig is nevelte és neveli az embereket, hogy éljenek igazságban és szentül. Hány tisztességes apát, szerető anyát, buzgó papot és szerzetest adott az 1000 éves történelmet végigküzdő magyar népnek. Az egyház hirdette az örömhírt mindenkinek és ennek gyümölcse a szentek, vértanúk és Isten szolgáinak számtalan sokasága. Ezek közé tartozik Mindszenty bíboros is.”
Az egyházat sokszor kétségbe vonták történelme során, akárcsak Mindszenty bíborost. Sokszor és sokféle módon üldözték, a bíboros azonban jele maradt a hűségnek és szeretetnek. Az egyház Isten és az ember szeretetére tanít minden rendszerben, népben és társadalomban. Neveli a lelkiismeretet az igazságra és az igazságosságra. "Mindannyian kívánjuk és elvárjuk, hogy akik Jézus Krisztushoz tartozónak mondják magukat, valóban Jézus életét tükrözzék vissza” – mondta Pénzes János, aki beszédét ezekkel a gondolatokkal zárta:
„Az egyház megtisztul és megszabadul a gonosz világ szennyeződésétől a szenvedés által. A kereszt Krisztus szeretetének jele egyháza és minden ember felé, és épp ez a húsvét záloga. Ezért mindannyian, köztük Mindszenty bíboros is, bátorságot és a szeretetben való kitartást merítettek az igazság miatt szenvedésben. Szenvedésük értékes, hisz így szól hozzánk Jézus a Hegyi Beszédben: ’Boldogok, akiket az igazság miatt üldöznek, mert övék a mennyek országa’.”(Mt 5,10)
A szentmise után a bazilika kriptájában Erdő Péter bíboros Mindszenty József hercegprímás sírjánál imádkozott. Ezután emléktáblát avattak az 1892 és 1953 között élt Meszlényi Zoltán segédpüspök, Mindszenty József volt munkatársa tiszteletére. Meszlényi Zoltánt azért vitték el, mert vállalta azt, hogy az egyházmegyét káptalani helynökként vezeti azokban az években, amikor a bíboros fogságban volt. Meszlényi Zoltán a börtönben vesztette életét tanúbizonyságul hitéről, hűségéről egyháza iránt. MK