Mindszentyre és Esterházy Jánosra emlékeztek

Kahler Frigyes jogtörténész előadása nyitotta a programsorozatot, Mindszenty József pere egy jogász szemével címmel. Gyermekkorától végigkísérve a későbbi főpásztor életútját, az előadó rámutatott arra a családból hozott szellemi-lelki örökségre, amely meghatározta Mindszenty jellemének, lelki karakterének kialakulását: paraszti családba született; a munkás hétköznapok ültették bele „két lábbal a földön állást, ami az egészséges magyar parasztember sajátja” – fogalmazott Kahler Frigyes. Mindszenty mindig rendkívül igényes volt önmagával, tudásával szemben is, s ezért idejekorán elkezdte tanulmányozni a kommunista ideológiát. Ő volt abban az időben bizonyára az egyetlen papi ember, aki Marxot olvasta, és teljesen tisztában volt azzal, mit lehet várni ettől, a magát népüdvözítőnek tekintő tantól. Sokan sok jót vártak a kommunizmustól, de Mindszenty már korán felismerte azt a három pillért, amelyre e diktatúra épült: az erőszak, a hazugság (megtévesztés) és a tömegmanipuláció (agymosás) fegyverére. A jogtörténész idézte Révai József kijelentését, amely később a Mindszenty-per egyik sarokköve lett: „Reakciós mindenki, aki nem kommunista vagy a kommunisták támogatója. Ha pedig reakciós, akkor bűnös.” Kahler Frigyes végigkísérte a koncepciós perek és Mindszenty perének sajátosságait, tanulságait.

Az előadás után a jelenlévők megtekinthették Koltay Gábor A fehér vértanú című, Mindszentyről szóló filmjét.

A második napon a veszprémi Szent Mihály-bazilikában ünnepi szentmisét mutatott be Márfi Gyula érsek a vértanú bíboros emlékére, melyre zarándoklattal érkezett az egyházmegye mintegy ötven lelkipásztora, hogy a szentáldozatban együtt tisztelegjenek Mindszenty helytállása előtt.

Homíliájában a főpásztor Szent Máté evangéliuma alapján az ellenségszeretet jézusi üzenetéről szólott. Hitünk arra buzdít: gyűlöld a bűnt, de szeresd a bűnös embert. Kétségtelen ennek igazsága, de nagyon nehéz megtartani nekünk, gyarló embereknek – mondta a veszprémi érsek. Mindszenty, mikor 1956-ban kiszabadult börtönéből, rádiónyilatkozatát azzal kezdte: „tájékozódom a helyzetről. Gyűlöletet senki iránt nem táplálok a szívemben.” Ez persze nem jelentette azt, hogy a papoknak és másoknak a bűneit nem tartotta volna fontosnak számon kérni, de a gyűlölet és a számonkérés nem ugyanaz – hangsúlyozta Márfi Gyula. Hozzátette: a gyermeknevelésben is büntetni kell, de mindig szeretettel, azt azonban a gyermeknek és senkinek sem szabad mondanunk, hogy nem szeretlek. Mindenkit szeretnünk kell, s mindenkinek az üdvösségéért imádkoznunk kell. S örülnünk kell annak, ha valaki valóban a megtérés útjára lép. Mindszenty ebben is példaképünk lehet. Ő egész életét az egyház szolgálatába állította. Nem volt karrierista. Mikor a tudomására jutott, hogy a Szentatya őt kívánja magyar bíboros-érsekké emelni, s döntenie kellett, elfogadja-e a megbízást, nagyon sokat vívódott. Mikor végül igennel döntött, nem a maga imázsát akarta építeni, hanem egyházát szolgálni mindhalálig. Bár szűk egy esztendőt munkálkodhatott Veszprémben, püspöksége alatt plébániákat alapított és iskolákat, s ami rendkívüli teljesítmény: végigjárta az egyházközségeket, hogy személyesen elbeszélgessen papjaival gondjaikról és az egyház jövőjéről – ismertette Veszprém főpásztora. Majd így folytatta: ha őszintén magamba nézek, bizony megállapíthatom, hogy hozzá képest mennyi hiányosságom van; hány helyre nem jutottam el még a ma már feleakkora területű egyházmegyében.

Mindszenty felelősségvállaló munkája, szolgálata, erkölcsi helytállása legyen példa valamennyi lelkipásztornak. Nekünk is Mindszenty bíboros lelkületével szembe kell szállnunk minden Isten- és emberellenes ideológiával ma is és a jövőben is – zárta gondolatait Márfi Gyula érsek.

A nap folyamán ezután a Szaléziánumban a főegyházmegye katolikus iskoláinak növendékei számára ismeretszerző vetélkedőt szerveztek a kispapok közreműködésével, melynek témája Mindszenty életútja volt.

A konferenciateremben Molnár Imre történész Esterházy Jánosról tartott előadást.

A programsorozat a vértanú politikus Az üldözöttek védelmében című filmjével zárult.

Toldi Éva/Magyar Kurír