Sokkal jobb lenne azt kérdezni, hogy utoljára, amikor tehette, mire költött pl. ötezer forintot? Mert ebből jobban meg lehet ismerni, kik is vagyunk. S itt alá kell húznunk a múlt időt. A valódi világra, vagy a hamis világra költötte? Önmagára vagy másokra?
A pénz lehetőség. De a legfantáziátlanabb fajta. Ezért óvatosak legyünk vele. Nem veszélytelen, mert nincs önálló léte, de éppen azokat tudja beszippantani, akiknek a munkája nyomán létezik. Jézus kezében biztos, hogy nagyon ritkán volt. Egyénisége nem vonzotta, hanem inkább taszította.
Az üdvösség útján csak annyi kell belőle, hogy sose azon gondolkodjunk. Jobb elosztással ennyi simán jutna a szegényeknek is.
Sánta János