
A további tartalomból:
XVI. Benedek pápa nagyböjti üzenete
Szent János evangéliuma 19. fejezetének ez a mondata vezeti nagyböjti gondolatainkat ebben az évben – kezdte üzenetét a pápa. A bűnbánat és az ima idején tekintsünk tehát élőbb részvétellel a keresztre feszített Krisztusra, aki a kálvárián meghalva teljesen kinyilatkoztatta számunkra Isten szeretetét.
Klerikusi jogok és kötelességek
A politikai pártokban való aktív részvétel és közhivatalok vállalásának tilalma
A Pápai Santa Croce Egyetem Kánonjogi Fakultásának dékánhelyettese, Luis Navarro professzor február 5-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének tanulmányi napján tartott előadást Budapesten. A téma kiemelt fontossága és időszerűsége indokolja, hogy előadásának szerkesztett változatát teljes terjedelmében közöljük.
Beszéljünk a nem beszervezett papokról is... (Mészáros István ELTE nyug. docens, MTA doktora)
A kommunizmus áldozatainak emléknapjára
Lassan már hozzászoktunk: időnként – néhány levéltári iratot lobogtatva – a tömegmédia bedobja a köztudatba: sok magyar katolikus pap 1990 előtt „ügynök", „beszervezett", „besúgó" volt. Vagyis valamiféleképpen tevőlegesen közreműködött az 1950-es, '60-as, '70-es, '80-as években a hazai proletárdiktatúra, a szocialista-kommunista hatalmi rendszer „működtetésében". Bizonyos, hogy voltak ilyen papok ezekben az évtizedekben; hogy hányan, azt nem tudjuk. De az kétségtelen, hogy az egymást követő nemzedékek több ezer papjának legnagyobb része nem volt sem ügynök, sem besúgó, sem beszervezett.
Beszélgetés Krzysztof Pendereckivel
„Küldetést teljesítettem..."
Úgy érzi, küldetést teljesített, amikor olyan zenét írt, amely az embereknek fényt mutatott az alagútban vészterhes történelmi időkben – mondta az Új Embernek adott interjúban korunk leghíresebb lengyel zeneszerzője, a hetvenhárom éves Krzysztof Penderecki, aki február 15-én a Művészetek Palotájában vezényelte a Sinfonietta Cracovia kamarazenekar koncertjét.
Klebelsberg Kunó
A reformer kultúrpolitikus
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán Klebelsberg Kuno munkásságát bemutató kiállítás nyílt február 13-án Vácott, az Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző Főiskola épületében. A tárlatot Szemkeő Judit főigazgató nyitotta meg, az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter munkásságát Székelyné Kőrösi Ilona történész, főmuzeológus méltatta.
Kopp Mária a morális válság és az egészségromlás összefüggéseiről
A hazugságok láncolata depresszióhoz vezet
A Professzorok Batthyány Köre Nyitott szemmel című rendezvénysorozatának keretén belül Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója, lapunk szerkesztőbizottságának tagja tartott előadást Testi és lelki állapotunk összefüggései Magyarországon címmel február 14-én Keszthelyen. A professzor asszony előadásában többek között napjaink hazai közállapotát elemezte – a tudományos kutató szemével. Kopp Mária a morális válság és a halálozási arányok közti összefüggésekről is beszélt.
Ostromállapot az oktatásban – Hoffmann Rózsa (KDNP parlamenti képviselő)
Oktatási rendszerünk legsúlyosabb bajokkal küszködő területe a szakképzés. A válságtünetek közül itt most csak kettőt említek meg, mindkettő szorosan összefügg ennek az írásnak a tárgyával. Egyfelől a szakképzés szerkezete messze nincs összehangolva a munkaerő-piac igényeivel: míg több divatszakmában túlképzés van, alapvető területeken megjelentek a hiányszakmák. Másfelől megoldatlan problémák sokasága bénítja meg a szakiskolák lényegét jelentő gyakorlati képzést. E kritikus jelenségeket ismerve várakozással fogadtuk a kormány szakképzési reform megvalósítására vonatkozó szándékát. (A valódi reform szükségességét mi sem igazolja jobban, mint hogy a választási kampánynak is egyik jó érzékkel megválasztott slágertémája volt.)
Nos, a kormányzás eddigi nyolc hónapja alatt semmit sem hallottunk az elkészült szakképzési reform koncepciójáról.
Régészeti feltárások Szegeden
Szent Erzsébet oltalma alatt?
A hírek szerint mostanában Szegeden is egyre több „szenzációs leletre" bukkannak régészek. A napokban a fellebbviteli főügyészség leendő épületének pincéjében megtalálták a középkori vár saroktornyának tizenhárom méter átmérőjű alapját. A Várkertben már évek óta kerítéssel körbezárt terület, valamint a mély kutatóárok és masszív szürke téglafalak utalnak arra, hogy érdemes vallatni a földet. 1999-ben itt akadtak rá a szakemberek a város egykori pompás gótikus főtemplomának alapjaira. A kutatás eddigi eredményeiről, a további feladatokról és tervekről a feltárást vezető Horváth Ferenctől, a Móra Ferenc Múzeum megbízott igazgatójától érdeklődtünk.
Magyar Kurír