Misebor, ostya, Eucharisztia…

2008. január 28. hétfő, 11:57

Összeállításunk az elmúlt napokban a papok misézés utáni autóvezetése kapcsán a világi sajtóban felmerült témák hátterét igyekszik körüljárni.

Mi az Eucharisztia?

Az Eucharisztia görög eredetű szó (az eu és a khariszkegyelem, kegyelmi adomány szavakból), jelentése: hálaadás. Tágabb értelemben jelenti a szentmisét, szorosabb értelemben pedig az Oltáriszentséget. A keresztények már az I. század végétől használják ezt a kifejezést az Utolsó Vacsora szavai alapján („Kezébe vette a kenyeret, hálát adott…”). Jézus ezekkel a szavakkal hagyta az Egyházra áldozati testét és vérét a kenyér és a bor színe alatt. A katolikus hit szerint amikor a pap kimondja az ostya és a bor fölött az átváltoztató szavakat, azok valóságosan Jézus testévé és vérévé válnak, így Jézus valóságosan jelen van a kenyérben és a borban, gyakori fogalmazás szerint „a kenyér és a bor színe alatt”.

Az Egyházi Törvénykönyv ezt a meghatározást adja az eucharisztikus ünneplésről, vagyis a szentmiséről: „Az eucharisztikus ünneplés magának Krisztusnak és az egyháznak a cselekménye, melyben az Úr Krisztus a pap szolgálata által, a kenyér és a bor színe alatt lényegileg jelenlévő önmagát felajánlja az Atyaistennek, és magát lelki eledelül adja a felajánlásban részt vevő hívőknek.”

Az Eucharisztia „anyaga” az ostya és a misebor.


Ostya

„A kenyérnek csakis búzából valónak és frissen készültnek kell lennie, hogy a romlás semmi veszélye ne álljon fenn.” (Egyházi Törvénykönyv 924.k. 2§.)
Az ostya kovásztalan (kelesztés nélküli) köralakú kenyér, amely búzalisztből és vízből készül. Latin eredetű neve (hostia) áldozatot jelent. Korábban a papok és szerzetesek feladata volt az ostyasütés, Magyarországon az 1950-ben feloszlatott szerzetesrendek tagjai közül sokan ostyasütők lettek. Ma több püspökség is fenntart ostyasütő üzemet.

Misebor

„A bornak a szőlő terméséből készült, természetes és nem romlott bornak kell lennie.” (Egyházi Törvénykönyv 924.k. 2§.)
A misebor szőlőből préselt színbor. A hatályos egyházjog szerint szőlőből sajtoltnak kell lennie, és idegen anyagot nem szabad hozzákeverni. Ha erjedés előtt adnak cukrot a musthoz, a bor még használható miseborként. A nem szőlőből vagy szintetikusan előállított borok nem alkalmasak. Rendkívüli esetben, például börtönben, ahogy arra már szolgáltatott példát a történelem, a mazsolából kinyert, megerjedt levet is felhasználták miseborként. A misebor mennyiségére nézve nincsen konkrét szabályozás, általában ½–1 decilitert használ fel a pap a szentmise során.

Mikor és hányszor mutatható be a szentmise?

A Törvénykönyv előírja azt is, hogy még végső szükség esetén is tilos az egyik anyagot a másik nélkül átváltoztatni, illetve azt is, hogy az eucharisztia bármely napon és órában ünnepelhető és kiosztható, kivéve amikor ez a liturgikus szabályok szerint tilos, így például nagypénteken. Az egy napon elmondható misék számáról a Törvénykönyv így rendelkezik: „Azoknak az eseteknek a kivételével, amelyekben a jog szerint szabad az eucharisztiát ugyanazon a napon többször is végezni vagy koncelebrálni, a papnak nem szabad naponta egynél többször miséznie. Paphiány esetén a helyi ordinárius megengedheti, hogy a papok megfelelő okból naponta kétszer, sőt ha a lelkipásztori szükség úgy kívánja, vasárnap és kötelező ünnepen háromszor is misézzenek.” (905.k. 1–2§.) Magyarországon a papok egy részének háromnál is több falut kell ellátnia, azonban ők sem misézhetnek egy nap háromnál többször, ezért sok helyen csak kéthetente vagy ritkábban van vasárnapi szentmise.

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
a-pasztor-feladata-hogy-gyogyitsa-baranyok-sebeit-tagle-biboros-eloadasa
A pásztor feladata, hogy gyógyítsa a bárányok sebeit – Tagle bíboros előadása

Csütörtök óta tart a Vatikánban a püspökök négynapos tanácskozása a kiskorúak védelméről az Egyházban. Plenáris előadások és kiscsoportos összejövetelek váltják egymást.

06:34
nem-jo-az-embernek-egyedul-lennie
Nem jó az embernek egyedül lennie

Tizenkettedik alkalommal rendezték meg hazánkban a házasság hetét, amely február 17-én ért véget. A házasság öröméről, hivatásáról és küldetéséről Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató írását olvashatják.

2019. február 22. péntek