Amiért az őskeresztények életüket áldozták, ma elő kell írni. Mintha a kisgyereknek előírnák, hogy vegyen levegőt és egyen, különben meghal. Persze, egyházunk jól teszi, hogy ezt előírja, mert az ember hajlamos mindent megmagyarázni, még azt is, hogy a létező legfontosabb helyett szerinte mi a fontosabb. Például az, hogy a maga módján ünnepeljen.
Ez a legdivatosabb mai szöveg. Jobb esetben együtt tölti a család a vasárnapot. Ez hordozza a Szentháromság szentségét. Rosszabb esetben viszont ott a pláza, vagy az ágyat nyomva a tv-csatornák unott kapcsolgatása.
Nem tudjuk, hogy a gonosz mennyire szövi még át a világot, és mennyire veszi el a kedvet az élettől. Eljöhet az az idő, amikor majd az egyháznak azt is elő kell írnia, hogy a gyalogláshoz lépni kell. És ennek az a menete, hogy az egyik lábunkat a másik elé tesszük. S közben a testsúlyunkat váltakozva az éppen elöl levő lábunkra helyezzük.
Ha a világ nagyon kifordul magából, akkor a hit és erkölcs kijelentései éppen arról szólnak, amit józan paraszti ésszel ki lehet találni.
Sánta János