A moszkvai érsek az oroszországi katolikus egyház helyzetéről

A legjelentősebb és legmeghatóbb esemény a katolikus közösség újjászervezése volt a püspökök és a plébániai papok köré – mondta Paolo Pezzi, a moszkvai Istenanya Főegyházmegye érseke. A vértanúság és az üldöztetés évei után újjászületett közösségeket a Krisztus iránti lelkesedés jellemzi. Az oroszországi katolicizmus fejlődésének fontos állomása volt a szentpétervári szeminárium újramegnyitása, amely az ország egyetlen papnevelő intézete – fűzte hozzá.

A vallásszabadság terén ugyanazokkal a nehézségekkel kell megküzdeniük, mint a nyugati országokban – mondta Pezzi érsek. A helyi hatóságokkal időnként felmerülő nehézségek ellenére jónak tartja a katolikus egyház és az állam kapcsolatát. Az ortodox egyházhoz  fűződő kapcsolatokat illetően azon közös törekvésükre hívta figyelmet, hogy a kereszténység ne távolodjon el a civil társadalomtól.

Az evangéliumi értékek erősen kötődnek a Krisztusról való tanúságtételhez, kulturális és társadalmi területen is – így az érsek. Ennek érdekében is szükség van a katolikus és ortodox egyház képviselői közötti találkozásokra és megbeszélésekre. Az egyház feladatai kapcsán a keresztények jelenlétének szerepét hangsúlyozta az élet különböző területein, így a család gondozásában is.

* * *

A közel 144 millió lakosú Oroszországi Föderációban mindössze 796 ezer katolikus van, akik a lakosság 0,6%-át képezik. Az 1999-ben létrehívott katolikus püspöki konferencia elnöke Joseph Werth, a Novoszibirszki Egyházmegye püspöke. Az oroszországi apostoli nuncius Antonio Mennini érsek.

Az egyház 1991-ben, a szovjet rezsim bukása után született újjá. A Szentszék 1990 óta tart fenn diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, Mihail Gorbacsov 1989. december 1-jei történelmi vatikáni látogatását követően. Az országban egyetlen katolikus papnevelő intézet található Szentpéterváron, amelyet az „Apostolok királynőjéről” neveztek el.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír