Munkacsoport a kormány és az egyházak képviselőiből

Budapest: Medgyessy Péter miniszterelnök azt javasolta, hogy a történelmi egyházak, a kisegyházak és a kormány képviselőiből olyan munkacsoport jöjjön létre, amely közös javaslatot dolgoz ki 2004-re, az egyházak finanszírozásának rendezésére – mondta újságírók előtt Draskovics Tibor, a kormányfő kabinetfőnöke december 9-én, az államfő és a miniszterelnök egyházi vezetőkkel történt találkozását követően. A találkozót Mádl Ferenc köztársasági elnök kezdeményezte.
Draskovics Tibor hangsúlyozta: a megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy a hívő emberek érdekében tartós és alkotmányos megoldást kell találni az egyházak támo-gatására, ez azonban hosszabb előkészítést igényel. Szavai szerint mindenki által vállalható, hosszú távú, kiszámítható, alkotmányos megoldásra van szükség. Mint mondta, 2003 átmeneti év lesz. Az Országgyűlés döntése értelmében az adófelajánlások arányában történik meg a hitéleti támogatások elosztása, de ennek mértéke lényegesen nagyobb lesz, mint korábban, mert nem az összes személyi jövedelemadó-bevétel 0,5 százalékáig, hanem 0,8 százalékig egészíti ki az állam a felajánlásokat.
Kitért arra, hogy az Országgyűlés mintegy 850 millió forinttal megemelte ezt az összeget annak érdekében, hogy valamennyi egyház hozzájusson ahhoz a támogatáshoz, amelyhez a népszámlálási elosztási elv szerint jutott volna.
Ennyiben az állami támogatás nemcsak eléri a Vatikánnal létrejött jegyzőkönyvben megfogalmazott mértéket, hanem azon lényegesen túl is megy – tette hozzá Draskovics Tibor.
Jelezte: a kormány ahhoz akarja tartani magát, hogy min-den olyan támogatáshoz hozzájussanak az egyházak, amire korábbi megállapodások alapján számíthattak.
Mint mondta, Medgyessy Péter miniszterelnök vállalta, hogy a Külügyminisztérium tárgyalásokat kezd a Vatikánnal a korábban kötött megállapodás megfelelő módosításáról, il-letve kiegészítéséről.
A kabinetfőnök megfogalmazása szerint az Országgyűlés várható döntése értelmében valamennyi egyház hozzájut ahhoz a támogatási összeghez, amihez a népszámlálási elosz-tási elv alapján jutott volna.
Draskovics Tibor beszámolt arról is, hogy a találkozón az egyházak részéről felvetődtek bizonyos aggályok a szociális törvények módosításával kapcsolatosan, az egyházi intéz-ményalapítási jog gyakorlásával összefüggésben.
Hozzátette: a miniszterelnök jelezte, hogy a kormány kész megvizsgálni, hogy a már benyújtott, a kabinet által kezdeményezett módosítások okot adnak-e aggályokra.
A kormány kész a korrekcióra is – mondta a minisz-terelnök kabinetfőnöke.
Mint az egyházi vezetők jelezték, az újonnan felálló munkacsoport várhatóan 2003. június 30-ig dolgozza ki az egyház-finanszírozással kapcsolatos javaslatát.
Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a találkozó után nem kívánt nyilatkozni.
Bölcskei Gusztáv püspök, a református egyház zsina-tának lelkészi elnöke elmondta, nagyon örül az államfő kezdeményezésének. Tájékoztatása szerint a megbeszélésen kölcsönösen megállapították, hogy „volt bizonyos fajta kommunikációs zavar és akadozás” az elmúlt időszakban az állam és az egyházak között.
A református püspök kiemelte: az újonnan felálló munkacsoport célja, hogy hosszú távú, alkotmányos és kiszámítható rendszert dolgozzon ki.
Véleménye szerint ez mindenképpen előrelépést jelent, hiszen – mint mondta – tizenkét éve arra törekszenek, hogy ne legyen pártpolitikai csatározások függvénye az egyház-finanszírozás kérdése.
A szociális törvény tervezett módosítása kapcsán Bölcskei Gusztáv szólt arról: a miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy áttekinti a kérdést, s érveiket logikusnak és elfogadhatónak nevezte.
A püspök úgy fogalmazott: „akkor leszek elégedett, ha megszületik egy olyan egyház-finanszírozási rendszer, amely nem teszi újra és újra szükségessé az ilyen jellegű tárgyalásokat, és nem hoz esetlegesen felekezeteket, egyhá-zakat olyan helyzetbe, hogy advent idején, amikor másról kellene szólnia az egyház életének, akkor ez legyen a fő hír”.
Szebik Imre evangélikus elnök-püspök úgy értékelt: a találkozón a kormány szándékát illetően világos képlet alakult ki. A találkozón Medgyessy Péter miniszterelnök ismertette a kormány álláspontját az állami kiegészítés 1 százalékos szja-felajánlók arányában történő elosztásáról, valamint a katolikus és a református egyháznak nyújtandó kompenzációról.
Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója nyilatkozatában köszönetet mondott az államfőnek és a miniszterelnöknek a találkozó megszervezéséért, s eredményesnek ítélte a megbeszélést. Úgy értékelte: azon problémák egy része, amely feszítette az egyházakat, már megoldódott, a többi pedig hamarosan meg fog oldódni. Mint elmondta, a kormányfő utasítja a Külügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat a Vatikánnal, az átmeneti időszakra pedig ígéretet kaptak arra: a személyi jövedelemadó 1 száza-lékának felajánlásából befolyó összeg állami kiegészítését a rendelkezők arányában osztják el az egyházak között.
Zoltai Gusztáv jelezte: kérték, hogy azon egyházak (katolikus, református), amelyekre nézve ez a megoldás anyagilag hátrányosabb, mint a népszámlálás szerinti elosztás, kapjanak kompenzációt. Az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint azt is kérték, hogy az újonnan felálló bizottság munkájában – a történelmi egyházak mellett – vehessen részt az úgynevezett kisegyházak képviselője is.
A megbeszélésen Mádl Ferenc fölvetette: a jövőben az egyházak maguk választhassák meg, hogy az szja 1 százalékát felajánlók aránya vagy a népszámlálás adatai szerint kérik a támogatás állami kiegészítésének összegét. MTI/MK