Munkacsoportok ülésével folytatódott a Caritas Europa konferenciája Mainzban

1. társadalmi kohézió
A gombamód növekvő piacgazdaságok új kihívásban bővelkedő környezetet alakítanak ki Európa legtöbb országában. Egyre nagyobb szükség van az egyházakra és a civil szervezetekre, akik felkarolják mindazokat, akik kevésbé képesek megfelelni az új gazdasági környezet elvárásainak. A Caritas élen jár ebben – különösen olyan innovatív szociális ellátórendszerek kidolgozásában, amelyek viszonylag alacsony költségen működtethető ellátást biztosítanak.

2. migráció, menekültügy, emberkereskedelem
Az őszi felkelések Párizsban újra komolyabban felhívták a közvélemény figyelmét azokra a problémákra, amikkel a bevándorlói háttérrel rendelkező európai fiataloknak kell szembenézniük, legyen szó akár második vagy harmadik generációról. Caritas Europa ebben a kérdésben holisztikus álláspontot képvisel. A szervezet meggyőződése, hogy az integráció több mint csupán asszimilációs probléma. Nem elegendő, ha a kérdéskört csak a kisebbség és a többség fogalomkör használatával közelítjük meg. A migráció problémájának megoldásához szükség van arra, hogy a származási ország és a bevándorlás országa együttműködjön. A menekültügy és az emberkereskedelem területén komoly törvénykezési hiányosságok vannak. Ezen erőteljes lobby-tevékenységgel próbál változtatni a CE az EU különböző fórumain.

3. katasztrófákra történő reagálás
A Karitász története során mindig segítette a katasztrófák áldozatait. A közelmúltban történtek (cunami, földrengések) rengeteg új tapasztalattal szolgáltak a CE tagszervezetek együttműködését érintően. A nemzetközi segítésbe a rövid múltra visszatekintő szervezetek – köztük a Magyar Katolikus Karitász is – bekapcsolódtak. A gyors reagálás érdekében új struktúrát dolgoznak ki a tagszervezetek.

4. nemzetközi fejlesztés és a béke megteremtésének támogatása
A tagszervezetek külföldön végzett tevékenysége a helyi közösség öntevékenységének előmozdítását tartja szem előtt. A Földön található válsággócokban a Karitász szervezetek támogatása a béke megteremtését szorgalmazza. Az egyik fontos helyszín éppen Srí Lanka, ahol a Magyar Katolikus Karitász is több fejlesztési programmal van jelen.

5. tagszervezetek támogatása, belső hálózatépítés
A tagszervezetek törekszenek arra, küldetésüket minél több irányban eredményesen legyenek képesek betölteni. Ennek érdekében képzéseket, szakmai megbeszéléseket, fórumokat szerveznek. Ezek a fórumok egyben „ötletbörzék” is – az itt felmerült ötletek, tervek szolgáltatják az anyagot a különböző prioritásokon dolgozó bizottságok számára. Így valósul meg a közvetlen kapcsolat a mindennapok gyakorlati problémái, feladatai, és a formális szervezeti egységek munkája között.

6. külső hálózatépítés, érdekképviselet
A CE több területen – így a szociálpolitika, migráció, menekültügyek, humanitárius segítségnyújtás és a nemzetközi fejlesztések területén – szorosan együttműködik az európai civil szféra több szervezetével. Ezen együttműködések célja, hogy a különböző nem-kormányzati szervezetek közös erővel lépjenek fel az említett területekért felelős EU-s bizottságoknál a jogharmonizáció és méltányosabb finanszírozási feltételek érdekében.

A küldöttek tegnap esti szentmiséjét Lehmann bíboros mondta, aki homíliájában kiemelte a szolidaritás és a szubszidiaritás fontosságát. Utóbbi esetében ez magánál az egyénnél kezdődik, aki megkapta a szabadságot problémáinak megoldására. Sokan kerülnek olyan helyzetbe fogyatékosság, betegség vagy bármilyen ok miatt, hogy külső segítségre van szükségük. Ilyenkor kap szerepet a Karitász, amely felkarolja az egyes embert, az egyént. A mai modern korban a piac és a gazdaság játszik vezető szerepet a közgondolkodásban, de hogy mindez az egyes emberekért, az emberiségért van, elhalványulni látszik. Különösen így van ez Európában. A Caritas Europa tagjainak nagy feladata együttesen felvállalni az elesettek ügyét, európai szinten képviselni azt a gondolatot, hogy az ember a piacnál, a gazdaságnál és a gazdagságnál előbbre való.

Katolikus Karitász Sajtószolgálat/Magyar Kurír