A művészet integrál

„Non omnia possumus omnes” – „Nem vagyunk mindannyian mindenre alkalmasak” – idézte latin bölcsességet Korzenszky Richárd perjel a tárlat megnyitóján. Viszont mindannyian alkalmasak vagyunk valamire – folytatta a gondolatsort a tihanyi főpásztor. A falakon színek, foltok, különböző érzelmekkel festett ábrázolások láthatók, amelyek mind arról vallanak, hogy bár az ember hiánylény (mindenkiből hiányzik valami), de mindenkiben él a vágy, hogy teljes életet éljen.

Megnyitó beszédében Kisari Károly, a Magyarországi Down Egyesület elnöke köszönetét fejezte ki, hogy ezeket a képeket most Tihanyban, az apátság reprezentatív környezetében mutathatják be, ezzel is elősegítve, hogy akik ide betérnek, közelebb kerülhessenek a Down-szindrómás gyermekek lelkivilágához, és meglássák azt, hogy milyen tehetség, alkotóvágy él gyakran bennük is.

Az idei Down-világnapon tíz festőművész – Debreczeny Zoltán, ef. Zámbó István, Horváth Judit, Laár Balázs, Roskó Gábor, Szabó Ábel, Szunyoghy Viktória, Timkó Bíbor, Tóth József, Wahorn András – foglalkozott a gyermekekkel. A veszprémi Debreczeny Zoltán, aki a megnyitón művésztársait is képviselte, elmondta, hogy a képek a szeretet erejével, a lélek kovászával készültek. Megható pillanat volt, mikor az üres vásznakon a festékekkel megkezdődött az alkotómunka, a gyermekek kis köténykékkel körülöttük álltak és időnként átvették a festés terepét.

Toldi Éva/Magyar Kurír