Nagy Gáspár, a modern katolikus líra megteremtője

2012. május 23. szerda 10:21

Ő az, aki megőrzendő szellemi értékeink tárházában igazi mértékké nemesült. A lélegzetvétel természetességével járt-kelt közöttünk. Szerény volt és bátor, szókimondó és tapintatos, irányt sejtő és irányt mutató – méltatta az öt éve elhunyt Nagy Gáspár alakját, értéktanúsító etikus magatartását Fekete György azon a konferencián, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek május 17-én a költő emlékezetére.

A Magyar Írószövetség, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Művészeti Akadémia és a Nagy Gáspár Alapítvány szervezésében tartott tanácskozáson irodalomtörténészek, barátok, pályatársak szóltak a költő rendkívül gazdag, sokszínű, helytálló, hiteles munkásságáról, emlékeztek nevezetes találkozásokra, történelmi helyzetekre, következetes küzdelmeire, költészetének kulcsverseit, kulcstémáit elemezve. Kiemelték az 1956-os és az 1968-as eseményeket ébren tartó verseit, az egész életét átszövő keresztény erkölcsi alapállását.

Monostori Imre, a tatabányai Új Forrás folyóirat főszerkesztője,  Kiss Gy. Csaba,  N. Pál József, Petrik Béla irodalomtörténészek, Nagy Gáspár nagy elszámoltató verseit elemezve, szóltak a diktatúra elhallgattató, megtorló módszereiről, mellyel a kultúra területén jelentkező igaz és tiszta hangokat elfojtották, Nagy Gáspárt publikációs némaságba kényszerítették. Szó volt azokról az ügynökökről, akik már harmadéves főiskolai hallgató korában is jelentettek róla, és két évtizeden át figyelték minden lépését;  írószövetségi titkári tisztségéből való lemondatásáról, valamint posztumusz kötetének, a Sárfeliratnak az elemző értékeléséről.

Vasy Géza irodalomtörténész a Csak nézem Olga Korbutot című nevezetes versét (mely Szaltószabadság címmel nem jelenhetett meg) elemezte. A konferencia vendégeként Vári Fábián László kárpátaljai, beregszászi költő emlékezetes találkozását idézte fel Nagy Gáspárral, aki Illyés Gyula mellszobrának avatására egy népesebb küldöttség tagjaként látogatott el Kárpátaljára. Többen foglalkoztak a költő evangéliumi tisztaságú, szakrális lírájával. A Sík Sándortól és Mécs Lászlótól Tűz Tamásig és Sajgó Szabolcsig húzódó költői vonulatban kétségtelenül Nagy Gáspár a modern katolikus líra megteremtője, erkölcsi alapú magyarságversei Dsida Jenő Psalmus Hungaricusának méltó társai – mutatott rá Szakolczay Lajos.

Nagy Gáspár „evangéliumi költő”, verseiben erkölcs és esztétikum hitelesítik egymást – idézték fel monográfusa, Görömbei András értékelését. Sosem volt úgynevezett irodalmi költő, nem gondolta úgy, hogy ő volna az úr, s a vers csak cifra szolga – hangsúlyozta Gróh Gáspár. Nem a népszerűséget kereste, hanem az üdvösség csendes útját járta. Ködöböcz Gábor szerint túlzás nélkül elmondható, hogy Nagy Gáspár ajándék-emberként élt közöttünk, mint egy igazi angyal, szeretettel, jósággal és alázattal szolgált, emberségben és magyarságban is kiragyogott a kortársak közül.

Jánosi Zoltán irodalomtörténész a népköltészeti hatásokat vizsgálta a költő lírájában, Ekler Andrea és Nagy Balázs pedig a szabadságvágy, a szabadságértelmezés és a szakrális témák biblikus megalapozottságát. Orosz István grafikusművész – aki a költő több kötetét illusztrálta, könyvborítóit tervezte – a költő látomásos költészetéről szólt. Egy érdekes, szépreményű pedagógiai kísérletről számolt be az irodalomtankönyv-író, Fűzfa Balázs szombathelyi egyetemi tanár, aki Nagy Gáspár költészetének a mai fiatalokat is megszólító, megmozgató, nevelő erejű lehetőségeiről beszélt. A tanácskozást Nagy Zsuka költői összegzése zárta, mely a Nagy Gáspár-i líra nyelvi és lelki mozaikjaiból adott közre egy rendhagyó montázst. Pécsi Györgyi, a Nagy Gáspár Alapítvány kuratóriumi alelnöke zárszavában örömmel állapította meg, hogy az előadásokban egyre hangsúlyosabb helyre kerül Nagy Gáspár lírájának szakrális jellege, amely tulajdonképpen költészetének minden területét áthatja.

A konferencia szüneteiben Nagy Gáspár halála előtt a Magyar Katolikus Rádióban (amelynek kulturális szerkesztőségét vezette) cd-re mondott verseiből hangzottak el költemények.

Toldi Éva/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-ha-kivesszuk-jezust-mi-marad-karacsonybol
Ferenc pápa: Ha kivesszük Jézust, mi marad a karácsonyból?

December 17-én, advent harmadik vasárnapján a déli Mária-imádság elimádkozásakor a Szentatya arra biztatta a hívőket, hogy örömmel, imával és hálaadással készüljenek karácsonyra. Ferenc pápa beszédét teljes terjedelmében közöljük.

2017. december 17. vasárnap
unnepi-szentmise-es-hangverseny-vaci-szekesegyhazban-kodaly-zoltan-tiszteletere
Ünnepi szentmise és hangverseny a váci székesegyházban Kodály Zoltán tiszteletére

Kodály Zoltán születésének 135. évfordulóján, december 16-án este püspöki szentmisével és a Magyar Kórusok Napja központi rendezvényével ünnepeltek a váci székesegyházban.

2017. december 17. vasárnap