A Nagybecskereki Egyházmegye

A bánsági helyi egyház az első világháború végéig a Csanádi Egyházmegye része volt. A trianoni békeszerződés a Püspökség területét három részre szakította. A nagy kiterjedésű egyházmegye egy része a Szerb–Horvát–Szlovén, későbbi nevén a Jugoszláv Királyság fennhatósága alá került. A keleti nagyobb részt a Román Királyság területéhez csatolták. Az egyházmegye legkisebb harmada Magyarország területén maradt.

A Jugoszláviához csatolt részt 1923-ban a Szentszék Apostoli Kormányzósággá alakította. 1971. december 22-én Jung Tamás személyében neveztek ki első alkalommal magyar ajkú apostoli kormányzót, 1972. február 13-án, Nagybecskereken, a kormányzóság székhelyén pedig püspökké szentelték.

1986. december 16-án  II. János Pál pápa püspökséggé emelte az apostoli kormányzóságot, Szent Gellért vértanú püspököt jelölte védőszentjéül. A nagybecskereki plébániatemplom székesegyház lett, az egyházmegye határai véglegessé váltak.

Az egyházmegye – amely a Belgrádi Főegyházmegye szuffragáneusa – területe 9387 km², összlakossága ma mintegy 650 000 fő, közülük 83 000 katolikus hívő. Az egyházmegyéhez 1 főesperesség, 4 esperesség, 40 plébánia, és 50 fília tartozik.

Huzsvár László újvidéki esperes plébános volt az első püspök, akit már a Nagybecskereki Egyházmegye élére neveztek ki 1988. január 7-én, felszentelésére 1988. február 14-én került sor. XVI. Benedek pápa 2007 júliusában fogadta el Huzsvár László püspök lemondását, amelyet az Egyházi Törvénykönyv 401. kánonja 1. paragrafusának megfelelően nyújtott be. A Szentatya 2008. április 23-án Német László SVD szerzetest, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia eddigi titkárát nevezte ki az egyházmegye élére.

(A Nagybecskereki Egyházmegye történetéről az egyházmegye honlapján olvashatnak bővebben.)

Magyar Kurír