A nagyböjtben emlékezzünk a napjainkban ontott vérre

Jézus vére „nem valaki ellen hullik, hanem sokakért, mindenkiért kiontott vér… Mindannyiunknak szükségünk van a szeretet megtisztító erejére, és ez az erő Jézus vére. Nem átok, hanem üdvösség” – idézi XVI. Benedek pápa Názáreti Jézusról szóló könyvéből. Hangsúlyozta, hogy a kötetnek ezek a megállapításai nagy feltűnést keltettek, mert véglegesen eltörölték azt az evangélium-magyarázatot, amely elítéli a zsidó népet.

Lombardi felhívta a figyelmet arra, hogy Elefántcsontpart, Líbia és sok más ország a szenvedő emberiség sorsát mutatja fel. Emlékeztetett rá, hogy a szenvedés, a kiontott vér Jézus sorsa, önként vállalt útja volt. Napjainkban sokan hullatják vérüket a polgárháborúkban, fegyveres konfliktusokban, és közben a gyűlöletnek olyan szakadékai keletkeznek, amelyek nemcsak  a jelenre, hanem a jövőre is hatással vannak.

Kijelentette: amikor a keresztények a kiontott vérre tekintenek, ösztönösen Jézus vérére emlékeznek. Hangsúlyozta, hogy Isten jelen van, részt vállal abban a szenvedésben, amelyet a gyilkos erőszak teremt. Isten mindenkit szeret, mindenki üdvösségét kívánja, és nagy árat fizet szeretetéért.

Lombardi feltette a kérdést, vajon ez a szeretet végül nem erősebb-e más fegyvereknél. Mintegy válaszként a kérdésre, ezzel a gondolattal zárta jegyzetét: „a kereszt és a feltámadás felé vezető út jelent támaszt a  béketeremtők nehéz munkájához.”

Magyar Kurír

(tzs)