Nagyböjti lelkigyakorlat a Vatikánban

A március 13-tól 19-ig tartó nagyböjti lelkigyakorlatra, amelyen a Szentatya és a Római Kúria vesz részt, François-Marie Léthel kármelita szerzetes, a Teresianum Pápai Teológiai Fakultás professzora, a Pápai Teológiai Akadémia prelátus titkára készíti az elmélkedéseket az alábbi témáról: „Krisztus fénye az egyházban – II. János Pál és a szentek teológiája”.

Léthel emlékeztet, hogy Wojtyla pápa „egyidejűleg, egymástól elválaszthatatlanul lelkipásztor, misszionárius, misztikus, gondolkodó és költő volt. A szentek iskolájában nevelkedett (különösképpen Monfort Szent Lajos, Keresztes Szent János és Szent Tamás tanításán keresztül), és pápaságában új helyet adott a szenteknek, akiket nem csupán a keresztény tökéletesség példáinak, hanem a legjobb teológusoknak tekintett, azaz Isten ismerőinek, még ha nem is tanultak teológiát”.

II. János Pál után – jegyzi meg a szerzetes – XVI. Benedek továbbfejlesztette a „szentek teológiáját”: a hívőkhöz intézett katekéziseiben egyfajta folytonossággal, a teológusoknak (2009. december 1.) illetve a papoknak  mondott beszédeiben (2010. június 10.). Pápai tanításának egyik alapvető irányvonala ez.

A lelkigyakorlat során –  magyarázza Léthel – a szentek állnak majd előttünk, hogy rájuk tekintsünk és őket hallgassuk, különös figyelmet fordítva a nőkre.

Közöttük lesz II. János Pál számára két különösen kedves szent: Grignion de Monfort Lajos-Mária, akitől ’Totus tuus’ mottóját merítette és Lisieux-i Teréz, akinek alakja meghatározó lesz a lelkigyakorlaton.

Elmélkedni fognak Sziénai Szent Katalinról, odaadásáról az egyház megújulásáért, amely akkoriban olyannyira sebzett volt tagjainak bűneitől; és Szent Johannáról (Jeanne d'Arcról), aki a papok és szerzetesek vétsége miatt szenvedett és halt meg.

A szüzességben Istennek szentelt három nő után Léthel egy feleséget és családanyát állít példaként Concepción Cabrera de Armida, a XX. század nagy misztikusa személyében,  akit II. János Pál 1999-ben nyilvánított tiszteletre méltóvá. Olyan nő volt, aki rendkívüli tanítást ad az anyaság terén a természetes és a lelki anyaságban szert tett tapasztalatai révén.

Emlékeztetve arra, hogy a világiak, főleg a fiatalok milyen kiváltságos helyet foglaltak el Wojtyla pápa szívében, a szerzetes bemutatja Boldog Chiara Luce Badanót, aki 1990-ben halt meg alig 18 évesen.

Léthel végezetül két alakot vázol fel: Szent Józsefet (Redemptoris custos) és tiszteletreméltó Giuseppe Quadrio szalézi, teológus szerzetest, aki a tanulmányok és a tanítás szolgálatában élte életét, majd 1963-ban hunyt el – írja a Zenit.

Magyar Kurír

(lt)