Nagyböjti lelkinap a Veszprémi Főegyházmegyében

A Fatima-ház emeletén ünnepi szentmisével kezdődött a keresztény családok találkozója, melyet Márfi Gyula érsek mutatott be Pintér Tamás Pius SMC nemesvámosi plébánossal és Mód Miklós devecseri plébánossal, a családpasztoráció egyházmegyei referensével.

A főpásztor szentbeszédében a tékozló fiú példázata alapján Isten irgalmas szeretetéről és a bűnbánat fontosságáról elmélkedett. Többek között kiemelte: Isten mindenkor tiszteletben tartja az ember szabadságát, de arra is int, hogy a szabadság túlhajtása veszedelembe sodorhatja, megbetegítheti az embert, amint a gyógyszer is méreggé válhat, ha túladagoljuk. A példázat arra is utal, hogy akik hűtlenül elhagyják az atyai házat, mélyre süllyedhetnek a bűnben. Ugyanakkor az alázatra, az erkölcsileg-lelkileg felemelő bűnbánat fontosságára, a terhektől való megmenekülés lehetőségére is rámutat az evangélium. Hangsúlyozta, hogy manapság a bűnt gyakran relativizálják, s a törvények is szentesítik olykor. Az abortuszt emberi jognak tekintik, a válást, az élettársi kapcsolatot pedig személyiségi jognak. De azt nem vizsgálják, hogy a gyermeknek viszont joga van anyához és apához, biztonságot adó szeretethez, ölelő családhoz.

A hagyományok jegyében a szertartás után előadással folytatódott a lelkinap, melynek vendége Kopp Mária orvos, pszichológus, a SOTE Magatartástudományi Intézet tudományos igazgatóhelyettese volt. A hivatalos téma – a család szerepe a személyiség fejlődésében – mellett az előadó számos olyan hasznos információval is szolgált, amely napjainkban segíthetné a családok gyermekvállalását, a több gyermek vállalását is. Szólt az úgynevezett gender-filozófia eltorzult megjelenéséről a médiában, amely a nemek közötti különbségek elmosására törekszik.

A házasság küldetés, mutatott rá bevezetőjében Kopp Mária, férfi és nő önkéntes vállalásának életre szóló szövetsége, amelyben a felek egymás boldogítására és az Istentől kapott gyermekek felnevelésére szövetkeznek. Manapság azonban ezt a küldetést csak kevesen vállalják, a laza életközösségek nagy száma is erről vall. Bár a magyar fiatalok – a legutóbbi felmérések szerint – házasságpártiak, mondta, azt csak bizonyos ideig tartó életközösség után gondolják vállalhatónak. A sok válás, az abortuszok magas száma mind-mind a bizalom válságának következménye, mutatott rá. A bizalom megteremtésének alapja a jól működő család. A lelkileg kiegyensúlyozott család nemcsak a népegészségügy érdeke, hanem a gazdasági fellendülés feltétele is. Tehát a család nemzetstratégiai szempont. A cél az volna, hogy a házasság életközösségből életszövetséggé váljék. Hogy a nemek közötti kapcsolatban a másik legyőzésének érzése feloldódjék, a feminin szemléletet, a férfidominanciát a familiáris törekvés váltsa fel, hogy a házasfelek azért a célért tudjanak élni, hogy a másik boldog legyen. Óvodától kezdve erre kellene nevelni a gyermekeket is, hogy a társkapcsolati, együttélési formákba bizalommal bele tudjanak illeszkedni.

Manapság a nyolc általánost vagy kevesebbet végzett fiatalok tervezett gyermekei megszületnek, mondta felméréseik alapján az előadó, ugyanakkor az érettségizett vagy magasabb végzettségű fiatalok körében sokkal kevesebb gyermek születik, mint ahányat szeretnének. A mai fiatalok 20 százaléka három, 60 százaléka két gyereket szeretne, és csak három százalékuk mondja azt, hogy egyet sem. A magasabb végzettségű nők nagyon súlyos hátrányba kerülnek a velük azonos végzettségű gyermektelen nőkkel vagy férfiakkal összehasonlítva, ha gyereket vállalnak. Mert szeretnének időt szakítani a nevelésre, de mégsem akarják veszni hagyni a hivatásukba fektetett energiáikat. Ez egyébként az ország számára is nagy veszteség lenne.

Ezért kollégáival Kopp Mária mozgalmat indított el annak érdekében, hogy az iskolázott nők helyzetét, lehetőségeit a gyermekvállalás érdekében megkönnyítsék. Kiemelte többek között a részmunkaidő, a távmunka, a rugalmas munkaidő, az otthon végezhető munka lehetőségeinek kiterjesztésére, a lakástámogatási és az adórendszer olyan átalakítására vonatkozó javaslataikat, amelyekben a kedvezményezettek a gyermekes családok lehetnének. Szólt továbbá a gyereket vállaló fiatalok lakáshoz jutásának támogatásáról, a bölcsődék, óvodák, családi napközik számának lehetséges növeléséről, a nagyszülők, otthoni gyermekgondozók szerepének elismertetéséről, a férfiak családi feladatokban való jelentősebb részvételéről, a férfiak és a nők családon belüli szerepmodelljeiről, az otthonteremtés feltételrendszeréről, a gyermekek esélyegyenlőségéről többek között, amelyek mind-mind segíthetnének demográfiai mutatókon, a családok kohéziós szerepét erősítve a társadalomban. Kopp Mária beszélt a „Három királyfi, három királylány!” mottóval indított mozgalomról is, amely a harmadik gyermek megszületését, a harmadik gyermek vállalását segítené elő a családokban.

Toldi Éva/Magyar Kurír