
„Én, Lengyel Antal, topolyai tanító, hitem letétele mellett bizonyítom, miként (1854) december 14-én du. 3 és 4 óra között az iskolás gyermekek között az iskolás gyermekek egyike mondja a másiknak: nézd meg, hogy mi ragyog ottan a falon. Én az asztalnál ültem és írtam, és észre sem vettem, mivel háttal ültem a tüneménynek, hanem én a gyermekek által figyelmeztettem, mert különben nem láttam volna, hanem az első osztálybéli gyermekeket felszólítottam, jöjjenek ki olvasni. Ki is jöttek és Szakál István mondja Molnár Józsefnek, nézd mi vagyon ottan a falon, az felelé neki, hogy az valami emberi alak. De aztán Piring András azt mondja, hogy nem ember, hanem a Boldogságos Szűz Mária (…)”
A töröktopolyai búcsút Nagyboldogasszony napján tartják, kétnapos ünnepség keretében. A zarándokok hagyományosan augusztus 14-én, a kora délutáni órákban érkeznek – autóbusszal, gépkocsival, traktorral. Valaha nagyon sokan gyalog tették meg az utat, de napjainkban már elvétve sem találkozunk gyalogos zarándokokkal.
Az ünnepség búcsúnyitó szentmisével kezdődik, majd a zarándokok végigjárják a kereszt
utat. A hívek horvát és magyar nyelvű szentmiséken vehetnek részt, éjfélkor van az ifjúsági szentmise. Egész éjjel tart a cönákulum, melynek keretében a rózsafüzért imádkozzák, közben lehetőség nyílik elmélkedésre is. A zarándoklat Nagyboldogasszony napján, 15-én ünnepi szentmisével ér véget.
Idén is, annak ellenére, hogy nálunk munkanap Nagyboldogasszony napja, szép számban vettek részt a zarándokok ezen a jeles ünnepen, melynek házigazdája a kegyhely őre, Sóti János SJ atya volt. Az ünnepi szentmisét a Nagybecskereki Egyházmegye főesperese, Fiser János mutatta be paptestvéreivel együtt.
Kovács Szöszill (Nagybecskereki Egyházmegyei Sajtóiroda)/Magyar Kurír