Nagyhét Kárpátalján

Idén a már hagyományosnak számító keresztútra is a nemzeti imaév jegyében került sor. Most először egész Kárpátaljáról érkeztek hívek; Rahótól Csapig mintegy 1500-an gyűltek össze, hogy felmenjenek a hegyre, a szentmise bemutatásának helyére, miközben egymást váltva vitték a Jézus keresztjére emlékeztető fakeresztet.

Az egyes stációknál fiatalok olvastak fel elmélkedéseket. A keresztutat Molnár János atya és a korláthelmeci hívek együtt indították el két évvel ezelőtt. Először közel 400-an vettek részt rajta, főleg a közelből érkező hívek. Tavaly már ezren voltak, idén pedig valóban az egész egyházmegyét és minden korosztályt megmozgató eseménnyé nőtte ki magát.

A szentmisét Pap Sándor császlóci plébános mutatta be. A szentmisét követően a korláthelmeci hívek agapén látták vendégül a zarándokokat.

Nagyszerdán délelőtt a munkácsi székesegyházban Majnek Antal püspök és papjai együtt mutatták be az olajszentelési szentmisét, ahol megújították papi ígéreteiket és megszentelték a szentségek felvételéhez használt olajokat. Szentbeszédet Zsarkovszki Péter általános helynök tartott ukránul, Babály András püspöki helynök pedig magyarul.

A Munkácsi Egyházmegyében az egyes papokra jutó egyházközségek száma miatt az olajszentelési szentmisét nagyszerdán tartják, hogy nagycsütörtökön a papok mindenhol megtarthassák a liturgiát.

Nagycsütörtökön este a munkácsi Tours-i Szent Márton székesegyházban Majnek Antal püspök vezette a liturgiát, amelynek keretében kispapok és ministránsok lábát mosta meg, utána éjfélig szentségimádást tartottak a székesegyház kápolnájában.

Nagypénteken a kereszthódolat állt a szertartás középpontjában.

Nagyszombaton az este fél 8-kor kezdődő feltámadási szertartáson, majd az utána következő szentségi körmenetben ünnepelték a munkácsiak Krisztus feltámadását. Végül pedig felhangzott a diadalmas, örömteli ének, amellyel az egykor a Szatmári Egyházmegyéhez tartozó Kárpátalján sok helyen hirdetik meg a feltámadást: „Feltámadtam, és újból veled vagyok, alleluja! Békesség veletek, alleluja! Én vagyok, ne féljetek, alleluja, alleluja!” Az éneket a pap és a nép egymásnak válaszolgatva éneklik, miközben a pap a kezében tartja a monstranciát, benne az Oltáriszentséggel, a feltámadt Üdvözítő testével.

A szentmise után hagyományosan sor került a pászkaszentelésre is. A pászkát a többi étellel együtt kosarakban hozták a hívek a templomba, ahol a pap szenteltvízbe mártott örökzöld gallyal meghintette azokat. Pászkaszentelésre még vasárnap hajnalban is sor került, erre az alkalomra közel 1000 hívő érkezett.

Pápai Zsuzsa/Magyar Kurír