Napi lapszemle

A Magyar Nemzet (9.o.) Közel a cseh kárpótlás címmel számol be arról, hogy szombatra virradóra elfogadta az egyházak kárpótlásáról szóló törvényt a cseh parlament alsóháza. Eszerint az egyházak visszakapják egykori vagyonuk 56 százalékát, a becsült érték 75 milliárd korona. A fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát fizet ki kárpótlásként, várhatóan 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona között lesz. 2030-tól ugyanakkor megszűnne az egyházak állami támogatása. A képviselőház döntését azonban még a szenátusnak is jóvá kell hagynia. A polgári napilap úgy véli: miután a felsőházban az egyházi kárpótlást ellenző szociáldemokraták vannak többségben, várható, hogy a rendkívül sokat vitatott jogszabályt elutasítják, s az szeptemberben újra az alsóház elé kerül. Az orgánum emlékeztet rá: októberben részleges szenátusi és regionális önkormányzati választásokat tartanak Csehországban, így az egyházi kárpótlás témájának szeptemberi újramegnyitása jól jön az ellenzéknek. Egy felmérés szent a csehek több mint kétharmada elutasítja az egyházak kárpótlását. A cseh katolikus egyház üdvözölte az alsóházi döntést, Tomás Holub, a püspöki konferencia főtitkára közölte: „két évtizedes viták után a képviselőházban végre összejött egy olyan többség, amely valamiféle értelmes megoldást keres az egyház életének és működésének biztosítására a demokratikus társadalomban.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (4.o.) Internet helyett katonaélet címmel számol be arról, hogy ismét megtartották a Katolikus Tábori Püspökség nyári táborát a katonacsaládok gyermekei számára Zalaváron. „Idén ötvennyolc fiatal vett részt a rendhagyó üdülésen, ahol mobiltelefon, internet és televízió helyett többek között a katonaélet szépségeivel ismerkedhettek meg a táborlakók” – írja az MN, hozzátéve: eredetileg a szervezők sem gondolták, hogy ennyire érdeklődnek a fiatalok a katonai kultúra iránt.

Szintén a Magyar Nemzet (A lapok közt… 15.o.) beszámolójából kiderül: a Magyarországon található lergrégibb, 1462-ben nyomtatott könyv a Fust-Schöffer Biblia a gyöngyösi ferences könyvtár legnagyobb ékessége. „Bármerre is nézünk itt, Vörösmarty Mihályra gondolunk: mégis ment a könyvek által a világ elébb. E könyvek által mindenképp.” Sarkadi József könyvtárvezető elmondta: 1998 áprilisában a templom lépcsőfeljárójánál három köbméternyi könyvet találtak befalazva, gondosan becsomagolva: 302 régi nyomtatványt, levéltári iratot, feljegyzést és a Fust-Schöffer Bibliát. Mindezeket 1946-ban rejtették el a barátok, a politikai viharfelhőket látva döntöttek úgy, ha megsemmisítenék a hagyatékukat, legalább ennyi maradjon fenn. A könyvtár államosításakor valóban nem sokan, csak néhány tudós, például Keresztury Dezső határozott kiállásán múlt, hogy nem kerültek zúzdába a könyvek. Állítólag a kommunisták azért kegyelmeztek meg a könyveknek, mert Marx Tőkéjének egyik első példányát is itt őrizték. Sarkadi József felidézte: „amikor a befalazott kincseket megtalálták, az egyik barát, Buczkó Atanáz, aki részt vett a könyvek elrejtésében, még élt. Kérdezték, miért nem szólt e könyvek hollétéről. Nem tehette, fogadalmat tett, a társai pedig, akik a fogadalom alól feloldhatták volna, már nem éltek.” A lap megjegyzi, ez is bizonyíték arra, hogy e ház falai között mekkora súlya volt az adott szónak. A rend mártírja, Kiss Szaléz is a gyónási titkot őrizve halt meg koncepciós perben a kommunizmus idején, miután a náci üldöztetést túlélte. A lap arra is emlékeztet, hogy Fáy Zoltán, a Magyar Nemzet korábbi munkatársa könyvet írt, Ferencesek Gyöngyösön címmel.

Magyar Kurír