Napi lapszemle

A Magyar Nemzet (2.o.) Schweitzert köszöntötték címmel számol be arról, hogy keresztények és zsidók köszöntötték tegnap a kilencvenéves Schweitzer József nyugalmazott főrabbit a Szent Egyed közösség rendezvényén. Köszöntőt mondott Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek, Bölcskei Gusztáv református püspök, Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök, Verő Tamás rabbi és Szőke Péter, a Szent Egyed közösség felelőse.

A Magyar Hírlapban (7.o.) Sinkovics Ferenc Késésben vagyunk címmel fűz kommentárt a hétvégi konferenciához, amelyet a százhúsz éve született Mindszenty József bíboros hercegprímás emlékére rendeztek. A cikkíró úgy véli: „… hiába hirdettük meg annak idején, s hiába tekintjük azóta is az 1956-os forradalmat a rendszerváltás szellemi alapkövének, Mindszenty József, a felkelés egyik emblematikus figurája mégsem kapta meg a neki kijáró figyelmet a rendszerváltás idején, de később sem. Még a katolikus egyház sem igyekezett azon, hogy Mindszenty alakját előtérbe állítsa a rendszerváltás után, sőt ott is vita övezte személyét és tevékenységét. Nincs min csodálkozni, a szocializmussal megbékélt magyar békepapság s annak örökösei nehezen fogadják el Mindszenty József személyét, hisz amit a bíboros tett és vallott, az szöges ellentéte annak, amit a békepapság hirdetett.” Sinkovics azonban rámutat: nem csak hazai problémáról van szó, annak idején, amikor kiadásra várt a hercegprímás visszaemlékezéseinek kézirata, még a nemzetközi papság is elbizonytalanodott. „Megsejtve, hogy nemcsak a politikai élet szereplőit, de akarva-akaratlanul bizonyos egyházi személyeket és egyházi köröket is kellemetlenül érinthet a memoár megjelenése.” Ugyanakkor a cikk szerzője biztatónak nevezi, hogy megkezdődött a hercegprímás boldoggá avatásához szükséges vizsgálati anyag előkészítése, vagyis „ha lassan is, de azért olvad a jég.”

A Magyar Nemzetben (6.o.) Stark Tamás Rózsás János emberségét a Gulag sem törte meg címmel emlékezik a múlt héten elhunyt Rózsás János íróra, aki tíz évet raboskodott a Gulagon, embertelen körülmények között. Erről szól Keserű ifjúság, éltető reménység című könyve. A cikkíró emlékeztet rá, hogy a Gulagon szintén tíz évet raboskodó Olofsson Placid atya visszaemlékezésében így fogalmazta meg a túlélés négy szabályát: „1. Nem szabad panaszkodni, mert attól gyengébb lesz az ember. 2. Öröm szükséges a túléléshez. Ezért észre kell venni és tudatosan keresni kell az élet apró örömeit. 3. Nem vagyunk tökéletesek, de itt és most kell mutatnunk, hogy különbek vagyunk rabtartóinknál. 4. Akinek van hová kapaszkodnia, annak könnyebb. Mi, hívők, ha a Jóistenbe kapaszkodunk, rájövünk, hogy Ő is akarja túlélésünket.” Stark Tamás megállapítja: Rózsás Jánost nem törték meg rabtartói. „Őt a kegyetlen lágerélet edzettebbé, érettebbé és bölcsebbé tette. Pozitív életszemlélete mély istenhiten alapult. Keresztény meggyőződése miatt tudott ember maradni a lágervilágban.” A cikkíró leszögezi: Rózsás János bátor, igaz ember volt, akire illenek Szent Pál apostol sorai: „a jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam…” (2Tim 4,7).

A Magyar Hírlap (Élni tanított és tanít… 3.o.) beszámolója szerint fennállása századik évfordulóját ünnepli a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, s ennek keretében a diákok tegnap felidézték az iskola korábbi kiváló tanáregyéniségeit és kiemelkedő vezetőit. Barlay Bence, a gimnázium igazgatója köszöntőjében leszögezte: elődeik korszakalkotót cselekedtek, amikor a ciszterci rend budai iskoláját létrehozták. Az igazgató kitért „a kommün keresztényellenes borzalmaira”, a kommunizmus idején átélt bebörtönzésekre, üldöztetésekre s az 1948-as államosításra is. Hangsúlyozta azonban, hogy a József Attila Gimnáziumként működő intézmény „megszentelt falai között” jelen volt búvópatakként a gyökeret vert ciszterci szellemiség. „Viszonyítási pontként előttünk lebeg a múlt tisztelete” – mondta Barlay Bence. Az ünnepségen Tarlós István főpolgármester arról beszélt, hogy a ciszterciek iskolája „élni tanít”, a diák megtanulta a teremtett világ rendjét, csaknem minden ismeretét, s kikerülve onnan tudja, vele van Isten élete minden pillanatában.

A Magyar Nemzet (16.o.) Újra megnyílt a Szent Imre-templom címmel számol be arról, hogy ünnepi szentmisével nyitotta meg újra kapuit az Ohio állambeli Clevelandben a római katolikus Szent Imre-templom. A 2010 júniusában bezárt épület ügyében a magyar gyülekezet tagjai korábban a Vatikánhoz fordultak. Az idén márciusban döntött úgy a Szentszék, hogy a templomot szabálytalanul záratta be Richard Lennon clevelandi püspök.

Magyar Kurír