Napi lapszemle

A Népszabadság (3.o.) Az egyház nem szívesen jótékonykodna című beszámolója szerint szóváltás alakult ki a francia kormány és a katolikus egyház, valamint a konzervatív párt és a szocialisták között a hajléktalanok téli ellátása ügyében. Cécile Duflot lakásügyi miniszter az egyház szolidaritására hivatkozva levélben kérte a párizsi érsekséget, hogy a téli hónapokban bocsássa a fővárosi hajléktalanok rendelkezésére üres vagy kevéssé kihasznált ingatlanjait. A kormány kilátásba helyezte a szóban forgó ingatlanok „rekvirálását” is, ha december végéig az egyház nem reagál a lakásügyi miniszter kérésére. Duflot levelére a párizsi érsekség a lap szerint ingerülten reagált. Közleményben hangoztatják, hogy az egyházi intézmények sokat tesznek a hajléktalanok segítése érdekében, ám az ingatlanok esetleges lefoglalását az egyház „fenyegetésnek” érzékeli, és felteszi a kérdést: mielőtt a miniszter megírta levelét, miért nem vizsgálta meg, milyen állami és banki ingatlanok állnak esetleg a hajléktalanok rendelkezésére.

A Népszabadság (2.o.) Döntsön a diák: etika vagy hittan főcímmel, és Erdő Péter-nyilatkozat felcímmel, a Népszava (2.o.) Kérdések a hittan oktatása körül, a Magyar Hírlap (1.,2.o.) Tisztázatlan a hitoktatás új rendjének bevezetése, a Magyar Nemzet (2.o.) Hittan vagy etika címekkel számolnak be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) téli ülésszakának végén tartott sajtótájékoztatóról. Valamennyi lap idézi Erdő Péter bíboros prímást, a testület elnökét, aki szerint végig kell gondolni a kötelezően választható hittan- vagy etikaoktatás által felvetett kérdéseket, mert egyelőre „nagyon komoly szervezési problémák vannak.” Erdő Péter hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy legyen joguk a diákoknak eldönteni, a hittant vagy az etikaoktatást választják-e.

A HVG (6–9.o.) Unokáink is fogják bánni címmel megállapítja: politikai pártok és felekezetek irányában elkötelezett személyek is nagy számban akadnak a központi köznevelési akarat végrehajtóivá kinevezett tankerületi igazgatók között. A lap félőnek tartja, hogy az egyelőre káosz által uralt rendszer nem felel majd meg a világnézetileg semleges oktatás kritériumainak. A HVG az önkormányzati alap- és középfokú iskolák állami tulajdonba vételét levezénylő 198 tankerületi igazgatóból 15 nevet gyűjtöttek ki. Közülük tizenegyen egyházi iskolában dolgoztak korábban, ám négy olyan személy is szerepel a listán, akik mellett csupán a nyilvánosan is vállalt közösséghez való tartozásuk olvasható. A listára való felkerüléshez elég volt az, ha valaki a szobi evangélikus énekkarban vagy a Sárospataki Református Gyülekezetben tag, esetleg a kunszentmiklósi Szász Károly Református Kórus karvezetője.

A Magyar Nemzet (1.,3.o.) A HVG keresztényeket listáz címmel foglalkozik a HVG cikkével. A KDNP szerint a világnézetileg semleges oktatás megteremtése nem azt jelenti, hogy létezik világnézetileg semleges oktató, és így azt sem, hogy az abban részt vállalókból – legyenek tanárok vagy tankerületi igazgatók – ezt kellene várni. A HVG-ben megjelenő, hisztériakeltő felsorolások – manapság használt szóval „listázás” – olyan köztudomású, nyilvános adatok összegyűjtésén alapulnak, amelyek nem kérdőjelezik meg a közelmúltban kinevezett tankerületi igazgatók alkalmasságát, legfeljebb egyéni társadalmi, politikai vagy vallási meggyőződésükről adnak hírt – közölte a KDNP. Török Zsolt, az MSZP szóvivője azt mondta: a felekezeti listázásnak nincs értelme a XXI. századi Magyarországon. Nem függ össze az, hogy valaki tankerületi igazgatóként hogyan végzi a munkáját azzal, hogy tagja-e például egy evangélikus énekkarnak.

A Magyar Hírlap (4.o.) Életeket mentett a Jó Pásztor címmel számol be a Jó Pásztor – 70 év című, december 6-án megrendezett konferenciáról, amelyet a Református Egyház Zsinati Hivatala és a Károli Gáspár Református Egyetem szervezett Budapesten. A Jó Pásztor Bizottságot 1942 októberében hozta létre a hazai református egyház azzal a céllal, hogy a misszió tegyen meg mindent a magyarországi zsidó lakosság megmentéséért. A hazai izraeli közösségek ekkor még biztonságban érezhették magukat, a református egyház viszont már sok információval rendelkezett arról, hogy miként bánnak a német megszállók más országokban az ottani lakossággal. A létrejött Jó Pásztor Bizottság szociális munkát végzett és 1944 márciusa után életeket is mentett. Élelmet vitt a gettók lakóinak, igazolásokat gyártott, mentességeket harcolt ki, embereket bújtatott. A misszió munkája 1952-ig tartott. Nemcsak a barna diktatúra üldözötteit segítette a bizottság, de a háború utáni vörös diktatúráét is. Haraszti György, az Országos Rabbiképző tanszékvezető tanára a konferencián elmondta: minden ellenkező állítással szemben Raul Wallenberg többször is járt Horthy Miklós kormányzónál, bizalmas beszélgetésen. Bölcskei Gusztáv református püspök szerint eljött az ideje annak, hogy őszintén beszéljünk azokról, akik embertelenül viselkedtek, de azokról is, akik emberségesek voltak, a legvészesebb időkben is.

Magyar Kurír