Napi lapszemle

A hazai sajtó a külföldi és itthoni karácsonyi ünnepi szertartásokról

A Népszabadság (3.o.) A békét sürgette XVI. Benedek, a Magyar Hírlap (1.,6.o.) Békét hirdetett karácsonykor a pápa, a Magyar Nemzet (1.,8.o.) A béke fontosságáról beszélt a pápa címekkel számolnak be arról, hogy a menekülők befogadása és a közel-keleti béke volt a témája XVI. Benedek pápa homíliájának szenteste a Szent Péter-bazilikában bemutatott szentmisén. A lapok kiemelik, hogy a Szentatya keddi, Urbi et orbi-beszédének szintén a béke volt a középponti témája, különös tekintettel Szíriára és a Közel-Keletre.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Sitkei Levente Az önzés karácsonya címmel elemzi a pápa beszédét, hangsúlyozva, hogy XVI. Benedek rámutatott: Jézust minden karácsonykor és mindennap be kell fogadni a szívünkbe. A cikkíró leszögezi: „Még nem tart ott Európa, hogy a kereszténységet kiüldözze a karácsonyi ünnepkörből, de igyekezet persze van rá. Hála Istennek, hogy az ultraliberális brüsszeli télfa nálunk nagyjából annyira elterjedt, mint a 24-én ajándékot hozó Télapó, s ez valószínűleg még sokáig így is marad. De a pápa üzenetének mégis sokak szemét fel kell nyitnia. Nemcsak nálunk, de tőlünk távolabb, keleten is.” Sitkei Levente figyelmeztet: „Akik… ma Isten nevében gyilkolnak meg másokat, azok becsapják a világot és magukat, hiszen Isten soha senkinek sem akarta a halálát, csakis az emberek torzították el a világos elveket annyira, hogy igazolható legyen a halál.” A cikk szerzője szerint most várunk, mint advent idején, „leginkább arra, hogy a pápa üzenetét idén valaki komolyan veszi. Ha csak egy ember úgy dönt, hogy lövés helyett imádkozik, már győzött a Megváltó.”

A Népszava (9.o.) Akiknek fedél sem jutott karácsonyra címmel nem tartja véletlennek, hogy a menekültek befogadása és a közel-keleti béke volt a témája XVI. Benedek homíliájának szentestén. A szíriai menekültek száma meghaladta a félmilliót, a szír menekülttáborokban egyre elviselhetetlenebb az élet. Az Európai Unióban is évről évre növekszik a menedéket kérők száma, ez alól Magyarország sem kivétel.

A Népszabadság (2.o.) Legyen vége a sötétségnek, a Népszava (2.o.) Az összetartozás fontos az ünnep után is, a Magyar Hírlap (2.o.) Jézus a kapocs menny és föld között, a Magyar Nemzet (4.o.) Karácsonykor ránk mosolygott az Isten címekkel számolnak be a hazai karácsonyi ünnepi szertartásokról, kiemelve, hogy Krisztus születésének ünnepén megbékélésre szólítottak fel a keresztény egyházak vezetői. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érseknek a fővárosi Szent István-bazilikában bemutatott, december 24-ei éjféli szentmiséjén elmondott homíliájából a lapok kiemelik, hogy a magyar katolikus egyházfő azt mondta: „Tovább kell adni Isten szeretetének igazságát és örömét, vigyük el a karácsonyt mindenhová, vigyük el mindenfelé a világban. A karácsony örömhíre Isten emberszeretetének igazsága, a megtestesülés és az ember szabadulásának titka. A hit évében vegyük észre, hogy mindannyian küldöttek vagyunk, akárcsak Jézus születésének történetében az angyalok és a pásztorok… Karácsony szentestéjének lényege, hogy ezen a napon született Jézus, mert elérkezett a végső idő, amelyet az ószövetségi próféták megígértek… ez a nap az önmagunkból való kilépés ünnepe, ami megnyílást kíván Isten és a többi emberek felé, gyakorlati, hatékony, figyelmes, segítő szeretetre indít.” A protestáns egyházi vezetők közül Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke december 25-én, a debreceni Református nagytemplomban tartott karácsonyi istentiszteleten azt mondta: „Isten karácsonykor ránk mosolygott, elhozta a fényt a sötétben járó népnek. A sötétség bizonytalanságot szül, a sötétben az ember nem tudja pontosan, hol a helye, hogy mi vár rá a következő években, és hogy kik azok, akik szembejönnek vele. De Isten karácsonykor elhozta a fényt, hogy észrevehessük azokat is, akik félnek vagy reményvesztettek.” Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pedig karácsony első napján a fővárosi Deák téren bemutatott istentiszteletén leszögezte: „Jézus újra összekapcsolja a mennyet és a Földet, a valóságos Istent és a valóságos embert, a Teremtőt és a teremtett világot, s benne összekapcsolja a teremtménytársakat is testvéri szeretetben és békességben.”

A Magyar Hírlapban (3.o.) Bayer Zsolt Karácsony után címmel figyelmeztet: egyszer jó volna karácsony után szeretni Jézust, „Hogy ne legyen ünnepélyes és ne legyen muszáj. Mert ez a világ esküdt ellensége minden pátosznak, és minden muszájnak.” Ám a cikk szerzője arra is kitér, hogy ennek a világnak semmi nem számít, „Talán ez az első kor, amikor éppen csak a világ nem számít, kicsit sem.” Bayer megállapítja. Megint túl vagyunk a karácsonyon. „Jézustalan, megváltatlan karácsonyunkon. Na nem egyénenként – egyénenként mindnyájan megéltük a Megváltó születését. Csak összességében maradt el ismét a megváltás. Összességében ott vagyunk mindannyian a brüsszeli karácsonyi ’installációban’, amely a karácsonyfa helyett készült. Azért az installációért fogunk elpusztulni. És ezért is fogjuk megérdemelni. De a pusztulásig van még valamennyi idő. Érdemes lenne megtérni. Ha lenne hová.”

Egyéb témák

A Magyar Nemzetben (Az Európai Unió… 5.o.) Hölvényi György, egyházi ügyekért felelős államtitkár nyilatkozik, aki elmondta: legkésőbb 2014 elejére megszülethet az új szentszéki-magyar megállapodás. Kifejtette: „A nemzetközi szerződés a katolikus egyház számára garanciát jelent, hogy az ország mindenkori vezetése betartja a megállapodást. E szerződés alapján lehet majd a többi egyházzal és felekezettel is hasonló tartalmú szerződést kötni. Nagy és szép kihívásnak tartom ezt a munkát.” Az államtitkár szerint a globalizációt el kell fogadni, mint olyan adottságot, amiből a legjobbat kell kihozni. Az egyházakról elmondta: azok semmivel össze nem hasonlítható feladatot láttak és látnak el a társadalom életében. „Kohéziós, megtartó erejük van, ami gyakran búvópatakként, érrendszerként van jelen a társadalomban. Magyarország kormánya felismerte, hogy a jelenlegi értékrendi és gazdasági válság idején az egyházak szerepe különösen fontos. Korunkban, amikor a közösségek szétesnek, a társadalom atomizálódik, az emberek elmagányosodnak, az egyházak állandóságot, biztonságot és közösséget jelentenek sokak számára. Az elnyomatás évtizedei után az utóbbi húsz évben az egyházak magukra találtak, és nekem mint államtitkárnak az a feladatom, hogy az egyházak társadalmat szolgáló tevékenységét segítsem. Úgy érzem, az egyházak már-már a teljesítőképességük határán vannak, amikor az oktatásban, a szociális gondoskodás, valamint az egészségügy területén újabb és újabb feladatokat vállalnak.” Hölvényi György elmondta azt is, hogy a koordinálás a gyakorlatban közvetítést jelent a különböző szakmai szervezetek és az egyházak, illetve a kormány és az egyházak között. „Mindig konkrét ügyekre kell megoldást találni, erre a munkára hívott haza Balog Zoltán miniszter úr. Ez sokszor anyagiakról, támogatásokról szól. A vallásszabadság csak úgy teljes, ha az egyház az államtól átvállalt feladatok végzéséhez a hasonló munkát végző állami intézményekkel azonos mértékű támogatásra számíthat.”

A Magyar Hírlap (12.o.) Újranyílt a Batthyány-kripta címmel emlékeztet rá: a kriptát feltörő oroszok lehettek az utolsó látogatói az első felelős magyar miniszterelnök, a mártírsorsú Batthyány Lajos egykori sírhelyének, amely ismét látogatható a Belvárosi (Pesti) Ferences Templom felújított altemplomában, hetente háromszor. Ezzel lényegében befejeződött a csaknem háromszáz éves imaház évek óta tartó, eddigi legátfogóbb felújítása. A munkálatokat adományokból és hirdetésből befolyt összegből fedezték.

Magyar Kurír