Napi lapszemle

A Népszabadság (3.o.) Menesztettek egy pedofil nunciust című beszámolója szerint közvetve Ferenc pápát is bírálta a pedofil papok áldozataival foglalkozó amerikai székhelyű hálózat, a SNAP, mert titokban mozdította el a Vatikán képviselőjét a Dominikai Köztársaságban. A 65 éves lengyel Josef Wesolowski atyát, aki öt évig volt a Szentszék nunciusa a karibi országban, augusztus 21-én mentették fel, ám akkor a hírt nem tették közzé. Federico Lombardi vatikáni szóvivő csak most szerdán jelentette be az egyik, szentszéki ügyekre szakosodott  hírügynökségnek, hogy a nuncius ellen vizsgálat indult kiskorú szexuális molesztálásának gyanújával. A dominikai sajtó már napokkal ezelőtt azt állította, hogy Wesolowski pénzt fizetett egy fiatalkorúnak szexuális szolgáltatásért.

A Magyar Nemzetben (14.o.) Kárpáti György Meglepetések Velencében címmel tudósít a 70. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválról, amelyen az egyik legnagyobb sikert Stephen Frears Philomen című filmje aratta, a címszereplő Judi Dench fantasztikus alakításával. A rendező az ír Philomena Lee történetét idézte fel, aki egy brit újságíró segítségével ötven éve nem látott fia keresésére indult, akit az apácák vettek el tőle, és adtak el Amerikába. A megtörtént eseményeket a szerző Philomena Lee elveszett gyermeke című könyvében írta meg, ebből készült a film. Frears szerint Ferenc pápának is látnia kellene a filmet.  

A Népszabadság (2.o.) Fogytán Erdő Péter türelme, a Magyar Hírlap (2.o.) Bíborosi kritika a hitoktatás rendszere miatt, a Magyar Nemzet (4.o.) Erdő Péter a tanévkezdés nehézségeiről, a Világgazdaság (8.o.) Erdő Péter bírálja a hitoktatás rendszerét címekkel, a Népszava (3.o.) Erdő Péter is kritizálta a kormányt a hittanoktatás körüli szervezetlenség miatt felcímmel tudósítanak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) őszi ülését lezáró sajtótájékoztatóról, kiemelve, hogy Erdő Péter bíboros, prímás, a testület elnöke elmondta: másfél éve húzódik a hittanoktatással kapcsolatos kérdések megoldása. Ez az idő nem volt elegendő arra, hogy egy jogszabályban meghatározzák a kötelező csoportlétszámot, amire óradíjat számolnak, vagy eldöntsék azt, hogy a nyári vakáció idejére kapnak-e fizetést legalább a főállású hittanárok. Az egyházi óvodák, iskolák finanszírozási módja sem megoldott, noha ennek rendezését is másfél éve sürgetik.

A Magyar Nemzetben (6.o.) Csókay András Miskolci imádság az elhunyt koraszülöttekért címmel felidézi a néhány évvel ezelőtt elhunyt Velkey László doktor alakját, akit fantasztikus embernek nevez, Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóhoz hasonlít. A professzor 1976-ban létrehozta a miskolci gyermekkórházat, a 80-as években pedig felszólalt a parlamentben, hogy Miskolcra, az Avasra, a rideg lakótelepi környezetbe szükséges egy templom, amely a békét szolgálja. A csoda megtörtént, az avasi templom megépült. Velkei professzor akkoriban nyert egy lottó ötöst, amelynek nagy részét hozzáadta a templom építéséhez. Halálát követően hamvait a templom főoltára mellett helyezték el. Az idegsebész szerző kitér a miskolci kórházban a közelmúltban elhunyt kilenc koraszülött csecsemő tragikus esetére is. Szép kezdeményezésnek nevezi, hogy a Velkey László által is megépült istenházában, éppúgy, mint a többi miskolci templomban, a szentmiséken nemcsak az elhunyt koraszülöttekért, hanem a közvélemény által sokszor méltánytalanul meghurcolt kórházi dolgozókért is imádkoznak.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Megújult… 4.o.) beszámol arról, hogy Érden több mint tíz év után a közelmúltban befejeződött a Kálvin téri református templom felújítása, amelyért a helyi gyülekezet szeptember 28-án délután négy órakor ad hálát. Erdélyi-Takács István tiszteletes a lapnak elmondta: „Az eredeti templomot 1937-ben építették, amelynek állapota az ezredfordulóra nagyon leromlott. Mi 2002-ben kezdtük el az épület felújítását és bővítését, amihez pályázati pénzből, Orbán Viktor miniszterelnöki keretéből, az egyházkerülettől, az egyházmegyétől, valamint adományokból kaptunk forrást.” T. Mészáros András polgármester közölte, hogy a munkálatok összesen 80 millió forintba kerültek.

A Magyar Hírlapban (Mi, magyarok egyedül vagyunk 13.o.) a 65. életévét ma betöltő Pósa Zoltán József Attila-díjas író nyilatkozik, akit az idén a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntettek ki. Most jelent meg a 24. kötete. Az interjúkészítő Szilléry Éva szerint Pósa verseiben a „mennyei lét evidenciája”, a feltétlen istenhit tükröződik. A poéta erről azt mondta: „Nagyon viharos, zaklatott életem volt, de ebben a kötetben eljutottam a legletisztultabb bölcsesség megfogalmazásához – ha nem tűnik hivalkodásnak. Elérkeztem oda, hogy megfogalmazhassam a verseimben és magánemberként is, hogy a keresztény Istenbe vetett hit az egyedüli, ami az embert nemcsak hogy a lét végső értelméhez eljuttatja, hanem a megnyugvás, a létbizonyosság irányába viszi. Fiatalkorában szívesen fogalmaz úgy a költő – egzisztenciális filozófiai frázisokban, például –, hogy a ’semmibe vagyunk kitaszítva, élet-halál két pólusa közé’. Öregkorára pedig ráébred, hogy nem így van: a halál egy újabb és magasabb rendű lét kezdetét fogja jelenteni. De ezért meg kell dolgoznunk, nem kapjuk ingyen.”

Magyar Kurír