Napi lapszemle

A Magyar Nemzet (1.,8.o.) Milliók imádkoztak a szíriai békéért címmel a nap fő híreként, a Magyar Hírlap (6.o.) Az egész világon békeimát tartottak címmel számolnak be arról, hogy világszerte – így hazánkban is, a budapesti Szent István-bazilikában –  a közel-keleti békéért és a szíriai helyzet rendeződéséért imádkoztak a hétvégén Ferenc pápa felhívására. Mindkét lap idézi a Szentatyát, aki a mindenki számára otthont nyújtó, békés, testvéri világ létezésének lehetőségét hangsúlyozta szombaton a római Szent Péter téren általa vezetett szertartáson.  A Szentatya föltette a kérdést: „Milyen világot akarunk?” A pápa szerint világunkat az egoizmus, az egyéni érdekek, a hatalomvágy uralja, ami erőszakhoz, közönyhöz, konfliktushoz és káoszhoz vezet. „Legyen vége a fegyverek zajának! A háború mindig a béke kudarcát jelzi, mindig vereség az emberiség számára” – mondta a Szentatya, aki tegnapi, az Úrangyala imádságot megelőző beszédében is a békét sürgette: „Mindig megvan a kétség. Ez valóban egy valamiért vívott háború, vagy ez az illegális kereskedelem háborúja, hogy fegyvert tudjon eladni?” – tette fel a kérdést Ferenc pápa. A damaszkuszi az-Zejtúna katolikus székesegyházban pedig III. Gergely Laham melkita bizánci katolikus pátriárka arra kérte a szíriai keresztényeket, hogy a háború ellenére ne hagyják el hazájukat, mert ha elhagyják, akkor nem lesz, aki felépítse. 

A Magyar Hírlap beszámol arról is, hogy a hétvégén az an-Nuszra Front brigádjai elfoglalták az egyik legfontosabb keresztény várost, Maalúlát, amelynek lakossága a mai napig beszéli Jézus Krisztus és tanítványai nyelvét, az arámit. Az al-Kaidához kötődő csoport rendszeresen támad templomokra, több keresztény – s kisebbségi síita, alavita – faluban civileket mészároltak, és felelősek azért a nagy nyilvánosságot kapott rémtettért is, amikor papokat fejeztek le. Az MH megemlíti azt is, hogy a Fehér Ház eközben folytatja a nyomásgyakorlást a kongresszusi képviselőkre is, s a kormány által hitelesnek tartott videofelvételeket mutatott be szombaton a szíriai vegyi támadás áldozatairól. Azt is közli viszont az újság, hogy állítólag nem Aszad szíriai elnök rendelte el a vegyi támadást.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Stier Gábor A háború árnyékában címmel leszögezi: „Kétségbeesett kiáltásként hatott a háborús kardcsörtetés közepette a római Szent Péter téren és a világ számtalan templomában tartott, egyébként csendes ima és virrasztás… Ferenc pápa olyan pillanatban hagyatkozott a világ lelkiismeretére, amikor Szíria partjai mellett felvonult a csapásmérő hadigépezet, s a beavatkozást leginkább akarók már – egyébként szintén a világ lelkiismeretére apellálva – az agresszió kommunikációs előkészítésének hajrájában, Aszad rezsimjének bűnösségét igazolandó, ártatlan szenvedők képeivel árasztják el saját tévécsatornáikat.” A cikkíró elismeri, hogy ezek a képek valószínűleg hitelesek, és az öldöklést meg kell állítani, de furcsállja, hogy „ez az igazságérzet két és fél évig valahogy nem horgadt föl, pedig a polgárháborúnak már több mint százezren estek áldozatul, míg a menekültek száma milliós nagyságrendű.” Arról pedig kevés szó esik, hogy a képlet „nem fekete-fehér, s a hatalomra törők ugyanúgy nem a demokrácia elkötelezett bajnokai, mint a velük szemben a status quót sikeresen tartók. Ez a fordulat esetén például a Szíriában élő keresztények szedhetnék a sátorfájukat, ha kedves az életük, arról nem is beszélve, hogy a térség milyen, az eddiginél is nagyobb és kiterjedtebb válságba süllyedne.” Stier tényként szögezi le, hogy a háború árnyékában élünk, „ahol már tényleg csak a hitben és az emberiség erkölcsi érzékében lehet bízni.”

A Magyar Nemzet (Tízéves… 2.o.) és a Magyar Hírlap (Hála… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy tegnap Budapesten a IV. kerületben hálaadó istentiszteletet tartottak a Benkő István Református Általános Iskolában és Gimnáziumban, az intézmény fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelve. Az iskola névadója Benkő István (1889-1959) egyházi író, lelkész. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ünnepi beszédében emlékeztetett rá: „Amikor a nyolcvanas években próbáltuk beterelni az ifjúságot a templomokba, szüleik azzal bocsátották őket útra, hogy ott rosszat biztosan nem tanulnak. Ma már ennél többet szeretnénk.” A humáncsúcsminiszter leszögezte: „A rendszerváltás óta valóságos alternatíva az egyházi iskola; a sokszínűvé vált oktatási rendszer egyben közös, hogy a Nemzeti alaptantervben, amely tartalmazza a nemzeti és kulturális tudásvagyont. Közös igenek nélkül ország nem épülhet. Veszélyeztetjük Magyarország jövőjét, ha nem értünk egyet abban,. Mi a jó és mi a rossz.” Balog Zoltán felhívta a figyelmet: az egyházi iskola alapítása nem a múlt visszahozása vagy a klerikális erkölcs erősítése miatt történt, visszatekintve pedig látható, az egyházi iskolarendszer bizonyított. „Nincs esélyünk, ha a magánember a másik kárára boldogul, ezt kell megtanulnunk,. Amiben az egyházi iskolák fontos tanítómesterek lehetnek. A magyar oktatásrendszer XXI. századi tudást ad, de kétezer éves értékekre építve, s ezek az építőkövek szükségesek az országnak” – mondta a miniszter.