Napi lapszemle

A Magyar Hírlap (6.o.) Mária oltalmát kérte a világra Ferenc pápa címmel tudósít arról, hogy 220 ezer zarándok vett részt tegnap Ferenc pápának a római Szent Péter téren bemutatott szentmiséjén, amelynek végén a Szentatya a Fatimai Szűzanya oltalmába ajánlotta az egész világot. „Isten meglep bennünket, Isten hűségünket kéri, Isten a mi erősségünk” – mondta a pápa. A szertartáson jelen volt a Fatimai Szűzanya eredeti kegyszobra. Ismeretes, hogy a portugáliai Fatimában Szűz Mária 1917. május 13-a és október 13-a között hat alkalommal jelent meg három pásztorgyermeknek, a tízéves Lúcia dos Santosnak és két unokatestvérének, a kilencéves Franciso és a hétéves Jácinta Martónak. A Szűzanya a bűnösökért való imádságot, áldozatot, engesztelést kért a gyerekektől. A Magyar Hírlap emlékeztet rá: a fatimai Szűz Mária-szobor szombaton érkezett Portugáliából a Vatikánba a Máriás lelkiségű társulatok vatikáni világtalálkozójára. Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnöke sajtótájékoztatóján közölte: ez a szobor csak rendkívüli alkalmakkor hagyja el Fatimát, legutóbb 2000-ben, a jubileumi szentévben hozták el Rómába, amikor II. János Pál Mária oltalmába ajánlotta a világot. (A lengyel pápa akkor avatta boldoggá Jácinta és Francisco Martinót, az ünnepi eseményen jelen volt a 98 éves Lúcia dos Santos karmelita nővér is – a szerk.). Az érsek emlékeztetett arra, hogy II. János Pál a fatimai Mária-szobor koronájában helyezte el azt a lövedéket, amellyel az 1981. május 13-ai merényletben a terrorista Ali Agca megsebesítette. A vasárnapi szentmisén Ferenc pápa a Mária-napok alkalmából Máriának Krisztus iránti hűségéről szólt, és kérte a hívőket: tegyék fel maguknak a kérdést: „Egy pillanatra vagyok keresztény vagy mindig keresztény vagyok? Az ideiglenesség, a viszonylagosság kultúrája belépett a hit világába is. Isten azt kéri tőlünk, hogy mindennap legyünk hívők, a megszokott dolgokban is. Gondoljuk meg, hányszor fellelkesedtünk valamiért, egy tervért, egy feladatért, de azután, az első nehézségek láttán bedobtuk a törülközőt. És sajnos, ez történik az alapvető választásaink esetében is, mint a házasság. Az a nehéz, hogy állhatatosak maradjunk, hűek legyünk a meghozott döntésekhez, a vállalt kötelezettségekhez.”  (2006-ban, a nemzeti imaévben Erdő Péter bíboros, prímás is felajánlotta nemzetünket Szűz Mária Szeplőtelen Szívének Fatimában – a szerk.).

A Népszava Vértanúk… 8.o.) beszámol arról, hogy a spanyol polgárháború 522 katolikus mártírját, köztük huszonnégy Betegápoló Irgalmasrendi szerzetest avatott boldoggá Ferenc pápa képviseletében Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa a spanyolországi Tarragona városában. A szertartáson 93 püspök mellett részt vett Kozma Imre atya, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője. A lap kiemeli, hogy Juan Antonio Martínez Camino, a Spanyol Püspöki Konferencia (CEE) főtitkára előzőleg közölte: nem engedik be sem a transzparenseket, sem a zászlókat, mert nem politikai eseményre, hanem történelminek számító vallási szertartásra készülnek, hiszen még nem avattak boldoggá egyszerre ennyi mártírt.

A Népszabadság (2.o.) Fapadossal a Vatikánba címmel közli, hogy a Vatikánban döntenek majd a luxusépítkezéssel vádolt limburgi püspök sorsáról. Franz-Peter Tebartz-van Elst vasárnap fapados géppel utazott Rómába. A limburgi főpásztort azzal vádolják, hogy a hívek pénzéből luxusrezidenciát épített magának, amelynek a költsége elérte a 40 millió eurót. Az összeg közel nyolcszorosa az eredeti költségvetésnek, és az egész német katolikus egyházat magyarázkodásra kényszeríti – írja a lap. Tebartz-Van Elst korábban közölte: sajnálja, ami történt, és sorsát Ferenc pápa kezébe helyezi.

A Magyar Hírlap (Megszentelte Erdő Péter… 14.o.) és a Magyar Nemzet (Felszentelt… 2.o.) is röviden beszámolnak arról, hogy a megújélt Budavári Nagyboldogasszony-templomban Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek szentmise keretében áldotta meg, majd felszentelte tegnap este a templom új oltárát.

A Népszabadság (2.o.) Erős mondat címmel idézi a magyar katolikus egyházfőt: „Felelősek vagyunk azért, hogy hogyan bánunk az időnkkel, és mire fordítjuk javainkat.”

Ugyancsak a Népszabadság (Gyurcsány… 5.o.) beszámolva a Demokratikus Koalíció kongresszusáról, idézi az újjáválasztott Gyurcsány Ferenc elnököt, volt kormányfőt, aki leszögezte: míg  Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök keresztény országot akar, addig ők szabad országot. Kifejtette: „a szabad Magyarországon kereszténynek is lehet lenni, a keresztény Magyarországon azonban nincs szabadság.” Gyurcsány leszögezte: a vallásos kötődést a legszentebb magánügynek tekinti, viszont elítélte a politikai klerikalizmust.

A Népszabadság (16.o.) A lelkész lelke címmel mutatja be a 27 éves Románné Bolba Márta evangélikus lelkészt, aki 2012-től a Budapest-Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség lelkésze, aki olyan gyülekezetet szeretne építeni a Józsefvárosban, „amely a társadalmi problémák felé nyitott, közel lép a civilekhez, összekapaszkodik velük, a szeretet meg a türelem igazgatja a mindennapokat, és ennek eredményeképpen valahogy úgy működik majd a világ, ahogy kellene. Ahogy mi azt a legszebb álmainkban elképzeljük.” A lap felidézi, hogy a lelkésznő több civil tüntetésen is részt vett az utóbbi időben, s kiállt a hajléktalanok védelmében, tisztességtelennek és embertelennek minősítve a hajléktalanság kriminalizálását. A bibliai szegény Lázár történetét említve leszögezte: „Lázárnak ma nemhogy nem adnának enni, ha gazdag ember háza mellett aludna, hanem még meg is bírságolnák, akár börtönbe is vetnék.”

Magyar Kurír