Napi lapszemle

A Népszabadság (A család… 3.o.) és a Magyar Nemzet (Erdő Péter… 8.o.) is beszámolnak arról, hogy a családnak és a házasságnak a társadalmat és az egyházat is közelről érintő kérdéseiről beszélt Erdő Péter bíboros, a jövő októberi püspöki szinódus III. rendkívüli közgyűlésének főtitkára keddi vatikáni sajtótájékoztatóján. A Magyar Nemzet kiemeli, hogy a magyar katolikus egyházfő felhívta a figyelmet: vannak országok, ahol a párok többsége ma már élettársi kapcsolatban él, főleg a fiatalok körében.

A Népszabadság és a Népszava (Ferenc pápa… 1.,8.o.) azt is megemlítik, hogy a Szentatya által kezdeményezett szinódus kapcsán a világ egyházmegyéihez egy felmérést is kiküldtek a családok helyzetének felmérésére, s ennek kérdéseit most ismertették. A BBC történelminek nevezte, hogy a Vatikán fel kívánja mérni, hogy a katolikusok miként is gondolkodnak a megváltozott társadalmi körülmények közepette a házasság és a család tanításáról. Így a felmérés arra is kíváncsi, hogy mi a vélemény a házasságot megelőző együttélésről, a születésszabályozásról, sőt az egyneműek egybekeléséről, tehát olyan kérdésekről is, amelyek a brit közszolgálati csatorna szerint eddig tabutémának számítottak a katolikus egyházban.

A Népszava megállapítja: a kezdeményezés visszhangja az egész világban igen pozitív, ami szintén azt jelzi, hogy új szelek fújnak a katolikus egyházban, s Ferenc pápa komolyan gondolja azt, hogy emberközeli egyházat akar. A Német Katolikus Püspöki Konferencia szóvivője elmondta: az ugyan nem új, hogy a Vatikán kérdésekkel fordul a testülethez, az azonban annál inkább, hogy az egyházi közösségek véleményét is kikérik. A Népszava kiemeli: a jövő októberi püspöki szinódusnak fontos magyar szereplője is van, hiszen Ferenc pápa október közepén Erdő Péter bíboros, prímást, Esztergom-budapesti érseket nevezte ki a szinódus főrelátorának. A lap azt is közli, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) most állítja össze azt a listát, mely szervezetek válaszoljanak a kérdésekre. A kérdőíveket még sem a papság, sem a világi hívek nem kapták meg.

A Magyar Hírlap (Blatter… 16.o.) beszámolója szerint pápai audiencián vesz részt Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-Szövetség elnöke. A FIFA vezetője a futball szenvedélyes követőjének nevezte a katolikus egyházfőt. A lap emlékeztet rá: Ferenc pápa fiatal kora óta az argentin első osztályú San Lorenzo csapatának a szurkolója. 

A Magyar Nemzetben (Közfeladat… 5.o.) Hölvényi György, egyházi ügyekért felelős államtitkár elmondta: a közfeladatot végző egyházi intézmények egyenlő finanszírozását továbbra is biztosítja az 1997-ben kötött vatikáni szerződés módosítása, amelyet a közelmúltban írt alá Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius Budapesten. A módosított szerződést várhatóan heteken belül jóváhagyja az Országgyűlés. A szöveget csak azután hozzák nyilvánosságra.  Az államtitkár közölte azt is, hogy a vallási közösségek, vagyis bevett egyházak elismerését illetően „Nemzetközi összehasonlításban formai szempontból a magyar megállapodásban semmi rendkívüli nincs. Tartalmi szempontból azonban más a helyzet. Látva a nyugat-európai szekularizáció okozta problémákat, mi sajátos megoldást keresünk. Magyarország fontosnak tartja az egyházak jelenlétét a társadalomban, és munkálkodásukat támogatja. Ez a fajta elismerés azonban nem jut mindenkinek osztályrészül, de ne feledjük, hogy Belgium vagy Ausztria például harmadannyi vallási közösséget ismer el, mint Magyarország. Hazánkban jelenleg 32 egyház és felekezet élvez bevett egyházként közjogi státust. Ugyanakkor a többi vallási közösséget is széles körű autonómia illeti meg, és ők is használhatják az egyház elnevezést. Tehát nincs mit egymásnak a szemére vetni. Minden ország a saját útját járja.”

A Magyar Nemzet (Újszövetség… 15.o.) hírül adja, hogy a székesfehérvári Vörösmarty Színházban november 30-án ismét megrendezik a tavaly nagy sikerrel debütált Újszövetség Maraton bibliai felolvasóestet. Kétszáznyolcvan felolvasót várnak, a regisztráció ma indul.

A Magyar Hírlap (Átadták… 12.o.) beszámol arról, hogy Dávid Katalin művészettörténészt életműdíjjal, Csoóri Sándor költőt pedig nagydíjjal tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Juhász Judit, az MMA szóvivője laudációjában kifejtette: Dávid Katalin nemzetközileg elismert művészettörténész, aki egyben teológus is. Ma, amikor Európa megtagadja kereszténységét, Dávid Katalin számára mégis a Biblia az a mű, amelyből munkájához erőt merít. A kitüntetett művészettörténész beszédében emlékeztetett, hogy nemzetközi szinten Bartók Bélát és Makovecz Imrét emlegetik leggyakrabban. „Legyünk büszkék arra, hogy ilyen ember álmodta meg a Magyar Művészeti Akadémiát.” Dávid Katalin leszögezte: „Az a legborzasztóbb, hogy a mai Európa a családot támadta meg.”

A Magyar Demokratában (49.o.) Hankó Ildikó Égő csipkebokor címmel az 1919-ben született és 2003-ban elhunyt Prokop Péter pap festőművészre emlékszik. Megállapítja: „Prokop képeiben benne van az a szenvedés is, amin nem csak az egyház, a papok vagy a hívők mentek át az utóbbi évtizedekben, így könnyen magára ismerhet mindenki egy meggyötört vértanú vagy egy pusztulást idéző részlet láttán. Önállóságát igazolja, hogy élete során nem vált sem az egyház, sem a világ számára behódolt festővé, ugyanakkor az öntörvényűség tévútra vivő arroganciáját is elkerülte. Műveiből sugárzik, hogy nemcsak festő volt, hanem pap, költő és író. Mindezek mellett képein átüt magyarsága is, hiszen a magyar szentekről készített műveiben expresszionistákra nem igazán jellemző, apró, magyarok számára jelentéssel bíró részleteket is kidolgozott. A sok-sok Szent Erzsébet-ábrázolás közül Prokop Péter alkotása közelíti meg leginkább azt a szentet, aki példás anyaként, szerető feleségként és irgalmas segítőként jelenik meg egy személyben. Színvilága, a kék sokféle árnyalata elvezeti gondolatainkat a nem evilágról való gyermeket hordozó Máriához.”

Magyar Kurír