Napi lapszemle

A Magyar Nemzet (Ferenc pápa… 2.o.) és a Népszava (Vége… 9.o.) is beszámolnak arról, hogy Ferenc pápa a Szent Péter téren pontifikált ünnepi szentmisével zárta le tegnap a hit évét. A Magyar Nemzet kiemeli: első alkalommal történt meg, hogy a bazilika kriptájából felhozták Szent Péter földi maradványait. A polgári napilap megemlíti azt is, hogy a pápához hasonlóan a világ valamennyi püspöki székhelyén az utóbbi napokban lezárták a hit évét. Erdő Péter bíboros, prímás a Szent István-bazilikában adott hálát az elmúlt év kegyelméért. Az orgánum idézi a magyar katolikus egyházfőt: „A hit éve lehetőséget adott arra, hogy egyre jobban törekedjünk hitünk tartalmának átadására a hitoktatásban és a felnőtt katekézisben”.

A Népszava (9.o.) Putyin orosz elnököt fogadja Ferenc pápa címmel megállapítja: Ferenc pápa a Vatikán államfőjeként egyik legfontosabb kétoldalú találkozóját tartja ma: Vlagyimir Putyin orosz elnököt fogadja. Egyes vélekedések szerint az utóbbi évtizedek legjelentősebb audienciájáról van szó, függetlenül attól, hogy Putyin már járt II. János Pálnál és XVI. Benedeknél is. Franco Pavoncello olasz történész úgy véli: a mostani találkozót a történelem majd úgy emlegeti, mint ahogy Mihail Gorbacsov 1989-es, II. János Pálnál tett látogatását. Gianni Valente, a torinói La Stampa Vatikánnal foglalkozó újságírója szerint ugyanakkor már az is nagy eredmény, hogy a pápa és Putyin közös tárgyalóasztalhoz ülnek, s a vitás kérdésekről tárgyalnak. A Népszava szerint Ferenc pápán aligha múlhat a viszony javítása. A pravoszláv karácsony idején érsekként többször is ellátogatott Buenos Airesben az ortodox templomokba. Az újság szerint az orosz ortodox egyház amiatt „orrolt meg a Vatikánra”, mert a Szovjetunió felbomlása után a szovjet érában üldözött ukrajnai görög katolikusok több olyan templomot kaptak meg Nyugat-Ukrajnában, amelyeket az ortodoxok akartak megkaparintani. Moszkva képtelen volt túllépni ezen. II. János Pál pápában eleve nem bíztak, már csak lengyel származása miatt sem, valamint politikai szerepvállalása, a Szovjetunió felbomlásában játszott szerepe miatt eleve nem tartották az oroszok barátjának. De áttörés XVI. Benedek pápasága alatt sem történt, pedig őt aligha vádolhatták politikai elfogultsággal. Igaz, némi pozitívum, hogy négy éve a Szentszék és Oroszország helyreállította egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Az utóbbi időben azonban voltak kedvező jelzések: Angelo Scola bíboros, milánói érsek november 12-én személyesen találkozott Moszkvában az ortodox egyház fejével, Kirill metropolitával. Kirill megjegyezte: korábban sosem fordult elő, hogy ennyi közös vonása legyen a két egyháznak. Szintén november 12-én Ferenc pápa Ilarion Alfejev Hilarion metropolitát fogadta, aki az ortodox egyház külügyminiszterének tekinthető. Az orosz főpap hitet tett az ökumenizmus folytatása mellett. A Népszava szerint ezek a fejlemények mind azt mutatják, valamiféle megmozdulás mégiscsak tapasztalható a két egyház viszonyában. Ezért is olyan nagyok az elvárások Putyin mai vatikáni látogatása előtt.

A Magyar Hírlap (Pluszpénzhez juthatnak… 1.,2.o.) értesülése szerint a szerdai kormányülésre terjeszti be Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár az egyházaknak az európai uniós pályázati pénzek elosztása során való előnyben részesüléséről szóló javaslatát. Az elképzelések szerint a történelmi felekezetek 250-300 milliárd forintos pluszforráshoz juthatnak. Juthat ebből az összegből az érintett egyházak intézményeinek felújítására, működtetésére, oktatási, szociális tevékenységük színvonalának emelésére és lelki közösség szervezésére, építésére is. Lázár János elmondta: ezt annak érdekében teszik, hogy „a közösségépítés ebben a speciális keretben is tovább menjen, az ezeréves hagyományoknak megfelelően, abban az ezeréves nyomvonalban, amely, úgy gondolom, mindannyiunk számára lelki biztatást ad”. Csepreghy Nándor kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár közölte: a kormány elé kerülő javaslat alapján, 2014-2020 között a magyar központi költségvetés állja majd az uniós pályázatokon dolgozó apparátus költségeit, amely az összes forrás négy százalékát teszi ki. Megerősítette: ezt a lépést az uniós szabályok lehetővé teszik, s a megfelelő önrész biztosítása esetén a felszabaduló forrásokat további fejlesztésekre lehet átcsoportosítani. „Mivel az egyházak komoly, egyre növekvő szerepet vállalnak a közfeladatok ellátásában, így például az oktatásban és az egészségügyben, indokolt, hogy az állam elismerje a szolgálatukat, és amennyire lehet, segítse a munkájukat” – mondta a helyettes államtitkár. Csepreghy utalt arra is, jelenleg tudatos és határozott szándék az egyházak támogatása a célterületek terén is, szemben az előző, balliberális kormány politikájával, amely szinte elzárta a pályázati forrásoktól a felekezeteket.

Magyar Kurír