Napi lapszemle

A Magyar Hírlap (Lesújtó kritika… 5.o.) és a Magyar Nemzet (Lemaradásban… 8.o.) is beszámolnak arról, hogy hívők ezrei vettek végső búcsút szombaton Carlo Maria Martinitől, Milánó néhai bíboros érsekétől, aki 85 éves korában előző nap hunyt el. Mindkét lap közli, hogy a főpásztor élete utolsó, halála után egy nappal megjelent interjújában lesújtó véleményt mondott a katolikus egyház helyzetéről, szerinte az „kétszáz éves lemaradásban van, ki van merülve, az imaszobái pedig üresek… radikális változásokat kell véghezvinni, ha az egyház nem akarja elveszíteni a jövő generációit.”

A Népszabadság (2.o.) Blair és Bush álljon bíróság elé!, a Magyar Nemzet (8.o.) Bíróság elé vinnék Busht és Blairt címmel közlik, hogy a Nobel-békedíjas Desmund Tutu dél-afrikai anglikán érsek a brit Observerben megjelent cikkében leszögezte: Tony Blairnek és George W. Bushnak a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság előtt kellene felelniük az iraki háborúban betöltött szerepük miatt, ugyanis mindketten hazudtak az iraki katonai beavatkozáskor a tömegpusztító fegyverekről. Az iraki akciónak minden eddigi háborúnál nagyobb szerepe volt abban, hogy ingataggá váljon a világ. Tutu kifejtette: „nem az a lényeg, hogy Szaddám Huszein jó volt-e vagy rossz, hanem, hogy az egykori amerikai és brit vezetők leereszkedtek a diktátor erkölcstelenségének szintjére.” A főpásztor úgy véli: az iraki beavatkozásban elhunytak száma megfelelő alapot nyújt arra, hogy a volt amerikai elnököt és egykori brit miniszterelnököt a bűntetőbíróság elé állítsák.

A Népszabadság (Nem sikerült… 3.o.), a Magyar Hírlap (Hármas igen… 5.o.) és a Magyar Nemzet (Erdélyi… 1.,7.,8.o.) is beszámolnak arról, hogy harmincezer résztvevő volt jelen szombaton az Igazság napján, Sepsiszentgyörgyön. Az erdélyi magyarok a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen tiltakoztak, megmutatva a mindenkor román hatalomnak, hogy nem félnek utcára vonulni jogaikért. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke beszédében az összefogásra hívta fel a figyelmet. „mi tudjuk, mi az igazság, hogy tőlünk vették el. Mi nem a másét kérjük, hanem a sajátunkat. Ítéljenek el minket is, de az igazságért akkor is kiállunk, felemeljük szavunkat és tiltakozunk, követelve, hogy tartsák tiszteletben az egyház vagyonát.” Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Márton Áron püspök gondolatait idézte: „ez nem politika. Itt az életünkről van szó! S az emberi élethez Istentől nyertünk jogot. Az önmagunk becsülete és a jövő nemzedékek sorsáért reánk háruló felelősség követeli, hogy jogaink védelmében tiltakozzunk egy igazságtalan ítélet kimondása és végrehajtása ellen.” Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő - utalva Victor Ponta román miniszterelnök szavaira, aki szerint sem Katalónia, sem Székelyföld nem létezik – azt mondta: „Isten nem ver bottal, tartja a közmondás, de ezt félretéve is, puszta jelenlétünk cáfolata annak, hogy igenis Székelyföld létezik, és élni fog, és él az Isten és él az igazság, mert lennie kell Székelyföldön, lennie kell Romániában, lennie kell a Kárpát-medencében, lennie kell Európában az igazságnak.”

A Magyar Nemzet (2.o.) Ellentétek és gyűlölködés nélkül címmel számol be a Genfest elnevezésű rendezvénynek a budapesti Szent István-bazilika előtt megtartott zárómiséjéről. A lap kiemeli, hogy háromezer hívő előtt Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek szentbeszédében fontosnak mondta, hogy Európa és a világ népei történetükkel, kultúrájukkal együtt egyre jobban megismerjék egymást. „Nem igazi hídverés az, amikor az egyik kultúra egyszerűen megszünteti a másikat. Az ellentétek és a gyűlölködés nemcsak elválasztja egymástól az embereket, hanem gonosz erőket szabadít fel. Ha ezek lesznek úrrá egy-egy közösségen, a népeken vagy az emberiségen, akkor önmagunk fogjuk rontani a sorunkat, fokozódhat az erőszak és a gyűlölet.”

Az elmúlt napokban kiemelten foglalkozott a sajtó azzal, hogy Magyarország hozzájárulásával Azerbajdzsánba szállították át, majd ott szabadlábra helyzeték Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet - és hadnagyból őrnaggyá léptették elő -, aki 2004-ben egy budapesti NATO-kurzuson baltával végezte ki alvó örmény katonatársát, mert állítása szerint előzőleg provokálta őt. Az ügy miatt Örményország megszakította a diplomáciai kapcsolatokat hazánkkal. A Népszabadság (Csak… 5.o.) és a Magyar Nemzet (Budapest… 9.o.) is közlik, hogy tegnap Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek levélben biztosította szolidaritásáról az örmény keresztényeket. Együttérzésüket fejezték ki a magyar református és evangélikus egyház vezetői is.

A Népszabadság (Ünnepség… 2.o.), a Magyar Nemzet (Közös ügy… 1.,2.o.) és a Magyar Hírlap (Vissza kell állítani… 1.,2.o.) is beszámolnak a tanévnyitó ünnepségekről. A Magyar Nemzet kiemeli, hogy a nemzeti tanévnyitót a rendszerváltás óta először egy egyházi iskolában, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában tartották. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere leszögezte: ha van közös ügy egy országban, akkor az a nevelés ügye. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár ugyanitt arról beszélt, hogy a kormány kiszámítható, rendezett szabadságra, „rendet szülő szabadságra”, bizalomra és szakértelemre épülő iskolákat ígér az új köznevelési törvény segítségével.

A Magyar Hírlap (Több egyházi iskola indul… 3.o.) egyházi iskolák tanévnyitójáról számol be. Márfi Gyula veszprémi érsek a tósokberéndi Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola, az érsekség új intézményének tanévnyitóján azt mondta: a vallás az alapvető műveltség része. A főpásztor megköszönte a szülők bizalmát, hogy katolikus iskolába adták gyermeküket, s reményét fejezte ki, hogy nem csalódnak az intézményben. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke Kunhegyesen, a református oktatási intézmények közös tanévnyitóján a következő bibliai tanácsokkal látta el az egyház óvodáiban, iskoláiban tanító pedagógusokat: „lássátok meg a gyengét, az elkóboroltat, ügyeljetek arra, hogy egymás között is békességben tudjanak lenni.” A püspök kifejtette: a szülők „olyan fiatalokat bíztak ránk, akiknek lelke már a jövő házában lakik, ezért nem mindegy, hogy ez az otthon hogyan készül. Ez az építkezés e fennebbvaló rendjéről szól, amelyet tükröznie, ábrázolnia kell minden református intézménynek.” Gáncs Péter evangélikus püspök szombaton Kiskőrösön, ahol az egyházkerület legnagyobb evangélikus gyülekezet működik, leszögezte: az átvett oktatási intézmény a jövő reménysége. Hangsúlyozta: csak ott vettek át iskolát vagy óvodát – összesen hatot az országban -, ahol azt látták, hogy megvan a gyülekezeti háttér.

A Népszabadságban (Befér-e… 13.o.) Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár nyilatkozik, aki a lap közbevetésére – „Az állami fenntartás ellenére az elitnek van menekülő útja: az egyházi iskolák – azt válaszolta: „Meglehetősen merész dolognak tartom az egyházi iskolákat az elitnek fenntartott menekülő útnak nevezni, különös tekintettel arra, hogy az egyházak hány iskolát tartanak fenn a hátrányos helyzetű térségekben… Az egyházi iskolák és az elit összekapcsolásánál semmilyen összefüggést nem látok. A gimnáziumok sorrendjében van egy-két iskola, Pannonhalma vagy a pesti Piarista, amely elitet képez, ugyanúgy, ahogy a Radnóti vagy a Trefort, és van sok száz olyan iskola, ahová szegény gyerekek járnak.” Az orgánum szerint azonban ez nem látszik a statisztikákban, az egyházi iskolák néhány százaléknyi halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket vesznek fel. A helyettes államtitkár kifejtette: „Abból kiindulva, hogy a statisztikákból a szülők hovatartozása nem olvasható ki, csak részben tudok az állításával egyetérteni. Az integrációs ügy az a terület, ahol nem az iskolarendszerben keresendő a probléma, hanem a társadalomban. Sok feszültség valóban az iskolákban jelenik meg, de nem ott van az eredete.”

Magyar Kurír