Napi lapszemle

A Népszava (9.o.) Ítéletet mondanak Paoletto felett címmel harangozza be, hogy ma hoz ítéletet Paolo Gabriele, XVI. Benedek pápa lopással vádolt volt komornyikjának ügyében a vatikáni bíróság. Akár négy évnél hosszabb börtönbüntetésre is ítélhetik, de nem kizárt, hogy a pápa kegyelemben részesíti majd. A Népszava olasz lapokból is idéz. A konzervatív Corriere della Sera szerint a vatikáni bíróság gyors üteme nem meglepő, része az egyházi joggyakorlatnak. Az Il Fatto Quotidiano viszont úgy véli, a bíróság felületesen, rohanva ítélkezik. Az újság kiemelte: a kúria egyetlen tagját sem hívatták be, pedig „elképzelhetetlen, hogy Gabriele egyedül cselekedett volna.” A La Stampa aggasztónak nevezte, hogy a XVI. Benedekhez legközelebb álló laikust, aki „súlyos személyiségzavarban szenved”, soha senki nem ellenőrizte. A kommentár szerint a tárgyalásnak az volt a célja, hogy Gabrielét tegyék a Vatileaks egyetlen felelősévé, eloszlatva a gyanút a kúria bármely más tagjáról.

A Magyar Hírlap (Látogatható… 17.o.) beszámolója szerint rövid időre ismét látogatható Rómában a város egyik legrégebbi temploma, a Forum Romanumon álló Santa Maria Antiqua, amelyet falfreskói miatt a középkori Sixtus-kápolnának is neveznek. Ez volt az első keresztény épület a helyszínen, az V. században szentelték fel. Kicsivel később, a VI. században festették a kora középkori templom falfelületéből 250 négyzetméret lefedő, bibliai témájú jeleneteket.

A Népszabadság (3.o.) Áldás az állatok világnapján címmel számol be arról, hogy a Sao Pauló-i Assisi Szent Ferenc-templomba minden év október 4-én beviszik az állataikat a hívek, ahol megáldja őket a pap. A lap emlékeztet rá: október negyedike az állatok világnapja, melynek alkalmából egész hétvégén számtalan rendezvényt tartanak világszerte, nem csak Brazíliában.

A Magyar Nemzetben (Krisztus testvérei 5.o.) a minap hazánkba látogató és a kormánnyal is tárgyaló Bisara Butrosz Rai, Antiokhia és a Kelet maronita pátriárkája nyilatkozik, aki szomorúan beszélt arról, hogy a nyugatiak tevékenysége egyértelműen a fundamentalista erőknek segít, Szíriától Egyiptomig. „Pedig ezek a csoportok nagyon kevés ember gondolkodásmódjára vannak hatással, a legtöbb mozlim valóban nem úgy gondolkodik, mint ők. A Nyugat nem támogatja a keresztényeket, hiszen nem akarja a valódi békét elérni. Nyugaton stratégiai-gazdasági-politikai érdekek mentén politizálnak, nem a kereszténység érdekében. Pedig ha csökken a keleti keresztények befolyása a térségben, azzal az egész világ károsodik. Ha továbbra is így tápot adnak a fundamentalistáknak, akkor nincs mese, mindenki fundamentalista lesz, a radikálisok hatalma erősödik, a mérsékeltek visszaszorulnak. Amikor a magyar kormánnyal tárgyaltam, úgy éreztem, sikerült ezt a helyzetet megvilágítanom. Reménykedem abban, hogy Magyarország hangja az Európai Unióban erősebb lesz az eddigieknél, és felfigyelnek rá. Nagyon fontos volt ez a beszélgetés itt Budapesten.” A libanoni maronita pátriárka bizonyos szempontból igazat ad IV. Ignatius Hazim görög ortodox pátriárkának, hogy Szíriában a kapcsolataik nagyon jók a mozlimokkal, talán még jobbak is, mint néhány keresztény közösséggel, de azért túlzásnak érzi ezt a kijelentést. Kifejtette: „Fontos, hogy jók legyenek a kapcsolataink, ez igaz. És ha megfelelő a viszony, arra vigyázunk is. Nekünk, maronita libanoniaknak is jók a kapcsolataink a mozlimokkal, még a Hezbollah síita gerillaszervezettel is. Bölcsesség és hűség van ebben a magatartásban, ahogy a görög pátriárka viselkedik. Amikor Benedek pápa eljött hozzánk, rengeteg ember kérte, hogy fogadja őket. A Szentatya már idős, nehezen viselte az állandó látogatásokat, így a mozlim közösség tagjai közül csak kevesen juthattak be hozzá. A mozlimok akkor tiltakoztak. Azt mondták, a pápa mindenkié, nem csak a keresztényeké, a pápa küldetése a mozlimok számára is ugyanolyan fontos, így azt kérték, hogy többet fogadjon közülük. Ezt én is tapasztalom. Mikor pásztori látogatásra indulok az országban, nem csak a keresztényekkel találkozom, mindenki odajön hozzám. Ha erre én azt válaszolom, hogy én a maronitákhoz jöttem látogatóba, hiszen maronita pátriárka vagyok, a fejüket rázzák, mondván, te egész Libanon pátriárkája vagy! A szunnitáké, a síitáké, a keresztényeké, mindenkié! Ezért is szomorú, hogy a nyugati propaganda az iszlámot azonosítja az erőszakkal, pedig semmi sem áll távolabb az igazságtól. A magyar vezetőség hála Istennek pontosan érti, hogy ez mit jelent, és ez nekem nagy örömet okoz.” Bisara Butrosz Rai beszélt arról is, hogy a Közel-Keleten számos rétege van a helyi viszálynak, alapvetően létezik egy izraeli-palesztin és egy izraeli-arab vagy zsidó-mozlim ellentét. „Az arabok, vagyis az iszlám területén ugyanis megalkottak egy zsidó államot. A mi térségünkben már önmagában problémát jelent, hogy ez létezik és külföldről támogatják is. Még nagyobb gondot okoz, hogy az iszlám vallás és politikai irányultság egyszerre, s ugyanígy a zsidó államban a vallás és a politikai hatalom össze van forrva, egymástól elválaszthatatlan. A béke felé úgy lehetne elindulni, ha mindkét vallás követné a keresztlénység gyakorlatát, és szétválasztaná a vallást és az államot. A kör így zárul be! Ha meg akarjuk szüntetni a betegséget, akkor nem elég a fájdalomcsillapítás, a kórt magát kell megszüntetni. Akkor a fájdalom is el fog tűnni.”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (28.o.) Pósa Tibor Elüldözve címmel tényként állapítja meg, hogy a keresztényeknek egyre nehezebb a Közel-Keleten, s például Szíriában a jövő sem ígér számukra sok jót. „A kibontakozó szunnita hatalom gyanakodva néz rájuk, a Muzulmán Testvériség szerint a keresztények együttműködtek Aszad rezsimjével. A fegyveres szalafisták már nemcsak kimondják, hanem tesznek is érte: menniük kell. A szunnita területeken egész falvak néptelenedtek el, Damaszkusz egyik városrészéből ötvenezer keresztény távozott. A szíriai keresztényeknek különösen az fáj, hogy szerintük Franciaország történelmi hibát követ el, amikor befolyásával, anyagi eszközeivel, fegyvereivel támogatja a Muzulmán Testvériséget, amelynek nincs más célja, mint az egész arab világból száműzni a keresztényeket.”

Magyar Kurír