Napi lapszemle

A Hetekben (18-19.o.) Finta Szilvia Adj, és adatik című arása szerint Európában az emberek pénzhez való viszonyát különböző, egymással ellentétes tradíciók határozzák meg. „Jelen van a pénzt, gazdagságot valamiféle rossznak, gonosznak beállító attitűd, ugyanakkor a pénzt a boldogság legalapvetőbb forrásának tekintő nézet is. A skála különböző pólusai gazdasági válság esetén azonban gyakran egységesülnek, s arra a következtetésre jutnak, hogy nyomorúságuk legfőbb oka a zsidó, aki viszont az említett beidegződésekkel szemben generációról generációra öröklődő jólétét a Szentírás anyagi életre vonatkozó törvényei, alapelvei sok ezer éven át való betartásának köszönheti.” A cikkíró a Talmudból idéz: „Három dolgon áll a világ: 1. a Tórán, 2. az Isten szolgálatán, 3. és a jótékonyságon.” Finta Szilvia hozzáteszi: „vagyis a zsidó gondolkodásmódban az adakozás, jótékonykodás, szegények megsegítése az emberi élet szerves része, tulajdonképpen a világ létezésének alapja. Ezért a rabbinikus judaizmusban számos jótékonysági forma és intézmény jön létre, melyek mind a Szentírás anyagi élettel kapcsolatos törvényeiből nőnek ki.”

Ugyancsak a Hetek (20.o.) Hitrekordok a Fehér Házban címmel az amerikai Slate magazin cikkét ismerteti, amely arra kereste a választ, hogy ki volt az Amerikai Egyesült Államok legvallásosabb elnöke? Az eddigi elnökök közül a baptista vallású Jimmy Cartert lehet a legvallásosabbnak tekinteni, aki tanított egyházának vasárnapi iskolájában, mindennap olvasta a Bibliát és imádkozott. S szinte megmaradt ugyanilyennek elnöksége alatt is. Ha viszont megválasztják, a mormon Mitt Romney lesz az USA legvallásosabb vezetője. A cikk kiemeli: a republikánusok elnökjelöltje mögött nagy számban sorakoznak fel evangéliumi és karizmatikus keresztények is, annak ellenére, hogy a mormon vallás alaptanításai nem egyeztethetők össze a keresztény hittel. Éppen ezért Romney a kampányában inkább olyan szóhasználattal él, amely a keresztényeket is eléri. Így Jézus Krisztusról mint Megváltóról, a Bibliáról pedig mint Isten Igéjéről beszél, holott a mormon vallás mindezekben mást vall. Romney, ha teheti, inkább kerüli a személyes hit kérdését, és a közös erkölcsi célokra teszi a hangsúlyt beszédeiben.

A Magyar Fórumban (A magyar egyházművészet megújítója 12.o.) Keppel Dániel, az esztergomi ferences gimnázium Kákonyi Asztrikról elnevezett galériájának vezetője, a gimnázium tanára nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy szeptember 25-én kiállítás nyílt a ferences festőművész munkáiból. Elmondta: „Prokopp Mária hívta fel a figyelmet arra, hogy ki kell hangsúlyozni azt: Kákonyi Asztrik a teológia doktora volt, és az öröm teológiájával foglalkozott. Ezért is érhető, hogy a rózsafüzér titkaihoz készített képei a kortárs magyar teológia becses darabjai. Bátran nevezhetjük a magyar egyházművészet megújítójának, de az életében nem kapta meg a neki járó elismerést, mert meghaladta a korát. Azért is rendeztük ezt a kiállítást, hogy Asztrik atya művészetét megismertessük a nagyközönséggel, és arra is felhívjuk a figyelmet, hogy sok helyen pusztulnak a falfestményei.”

A Magyar Fórumban (A Jóisten irányít a döntéseimnél 20.o.) id. Ocskay Gábor, a jégkorongsport székesfehérvári megteremtője nyilatkozik, akit a közelmúltban megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. A kérdésre, sosem félt, hogy belebukik a vállalásába, azt válaszolta: „Nincs és korábban sem volt bennem félelem. Ennek oka az, hogy azt érzem: engem a Jóisten irányít a döntéseimnél. Ahogyan a szeretteim – köztük a fiam – tragikus halála alkalmával is az Isten gondviselő szeretete segített életben maradni, úgy a kockázatosnak tűnő döntések alkalmával is a hit segít abban, hogy a megfelelő döntést hozzam meg. Emiatt nincs okom arra, hogy félelemmel tekintsek a jövőbe!”

A Magyar Nemzetben (6.o.) Czakó Gábor A Nagy Rettegtető járványai címmel tényként állapítja meg, hogy mint mindig a történelem során, a lelkekért folyik a harc a mostani világválság esztendeiben is. „az Antikrisztus okos. A gazdasági válság kirobbanása óta nem talál ki új járványokat, anélkül is épp elég reszketés van most a világban. A világválság szorongató hírei mellett kapjuk az állandó fönntartó adagokat a rémfilmektől és műsoroktól, lélekrontó zenéktől, az újságok fokozódó kriminalizálódásától. Ennyi neki elég: a riadt, az ijedt, a reményét vesztett tömeg számolatlanul potyog e vermébe.” Ám a cikkíró emlékeztet rá, hogy Jézus egyik leggyakoribb szólása: „Ne féljetek!”, tizenhatszor szerepel a négy evangéliumban, s ugyancsak Krisztus figyelmeztetett: legyünk „éberek”, „virrasszunk”, „azaz figyeljünk a gonosz cselvetéseire. Még harmincegyszer hozzáteszi, Pál apostollal együtt, hogy lelkünkben legyünk készen minden eshetőségre. Mi lenne, ha megpróbálnánk?”

Magyar Kurír