Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (1., 7. o.) (Nem kizárt az óvszer – Pápai áldás az óvszerre, a Népszava (9. o.) Gyökeres fordulat a Vatikánban, a Magyar Hírlap (5. o.ínos témákat érintett a pápa címekkel részletesen, a Magyar Nemzet (9. o.) Pápai kiállás címmel néhány sorban közöl részleteket A világ fénye: a pápa, az egyház és az idő jelei című, az olasz könyvesboltokban holnaptól megvásárolható interjúkötetből. A Szentatyával Peter Seewald német újságíró beszélget.

A Népszabadság, a Népszava és a Magyar Hírlap is kiemelik: az interjúkötetben olvasható az az állítás, „miszerint XVI. Benedek az óvszer használatát bizonyos esetekben igazoltnak tartja. Példaként a pápa a férfi prostituáltakat említette, hangsúlyozva, hogy ezzel együtt nem az óvszerben látja a HIV-fertőzés megoldását. Az UNA-IDS ENSZ-szervezet mégis jelentős előrelépésnek nevezte a pápa mostani szavait.” Ugyanakkor a Vatikán szóvivője, Frederico Lombardi atya figyelmeztetett: „semmi forradalmi” nincs a pápa kijelentésében, „s nincs szó arról, hogy a pápa átalakítaná, vagy megváltoztatná az egyháznak azt a tanítását, amely tiltja az óvszer és más fogamzásgátló eszközök használatát. Az egyház az óvszert nem tekinti erkölcsös megoldásnak az AIDS-problémájára.” A Népszabadság azt is megemlíti, hogy a 83 éves XVI. Benedek az interjúban elárulta: az őt pápává választó konklávén úgy érezte magát, mint a vesztőhelyen, „azt hittem, nyugodt öregkor vár rám.” Elmondta azt is: a pedofil botrány hatalmas sokk volt számára.
A Magyar Nemzet azt emeli ki, hogy az interjúkötetben XVI. Benedek leszögezi: „XII. Pius több zsidót mentett meg, mint bárki más.” A Szentatya kijelentését titkos, illetve titkosítás alatt lévő vatikáni levéltári dokumentumok alapján tette. A pápa utalt arra, hogy néhai elődje 1938-ban bíborosként, levélben szólította fel a világ püspökeit, segítsék a Németországot elhagyni kívánó zsidók vízumhoz jutását.

A Népszava (9. o.) Nő az olasz bíborosok befolyása címmel számol be arról, hogy a hétvégén XVI. Benedek 24 új bíborost avatott. Az újság szerint „a kinevezéseket követően igencsak hűvössé válhat a Szentszék és Kína kapcsolata. Guo Jincai főpap ugyanis Peking jóváhagyása nélkül kapta meg a bíborosi kalpagot.” A lap emlékeztet rá: Kínában két katolikus egyház létezik: a Vatikánhoz hű, amelyet az állam üldöz, valamint a Peking által létrehozott Hazafias Egyház.”

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Magyar Hírlap (1., 3. o.) Történelmi egyezség a magyar keresztény értelmiségiek között című beszámolója szerint „Korszakos jelentőségű fejlemény a magyarság egyesítésében a hétvégén létrejött együttműködés. Hazánk legnagyobb civil szervezete, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) küldöttgyűlésén hosszú távú megállapodást kötött a vajdasági Keresztény Értelmiségi Körrel (KÉK).) Az eseményen jelen volt Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára is, aki elmondta: „A mai történelmi esemény pozitív jövőképet festő választ ad arra a kérdésre, hogy van-e remény nemzetünk számára. A kérdés jogos, hiszen az elmúlt 90 évben számos megrázkódtatás érte nemzetünket. Áprilisban a választók megálljt parancsoltak a hazaárulásnak, a megaláztatásnak, a gazdasági, szociális és erkölcsi válságnak. Az új kormány szinte azonnal lehetőséget adott a határon túli magyarság gyorsított kettős állampolgársági eljárására, sok év után újra összehívtuk a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) is. Ebben a reményteremtő politikai légkörben a kormány stratégiai partnerként számít a MÁÉRT-re és történelmi egyházainkra, hogy összehangolt nemzetprogrammal, XXI. századi módon tudjunk megfelelni a kihívásoknak. Ehhez elengedhetetlen, hogy a Szülőföld Alapot és az egységes Kárpát-medencei egyházi és civil szervezeti hálózatot is tovább fejlesszük.” Miskolczi József, a KÉK egyik alelnöke elmondta: „Remek lehetőség rejlik a megállapodásban, hiszen az új magyar nemzeti kormány kettős állampolgárságot érintő intézkedésének hála, hamarosan újra honfitársak leszünk.” A lapnak nyilatkozó Osztie Zoltán plébános, a KÉSZ elnöke elmondta: „Prófétai tettnek tartjuk, hogy a pénzvilág diktátumaira, különösen az IMF-fel folytatott tárgyalások során nemet tudott mondani a kabinet. Hogy ez minden szempontból helyes magatartás volt, az is mutatja, hogy Európa követi a magyar példát. El kell fogadni, hogy az eddig hangoztatottakkal ellentétben nem az anyagiak jelentik a legfőbb hatalmat. Ez már önmagában is elég lenne, de a kormányzat emellett, az elmúlt évek kudarcos politikáját illetően újrateremtette a kapcsolatot a történelmi egyházakkal, és a civil szervezetekkel, ráadásul a törvényalkotás eszközeivel, rendbe kívánja tenni az egyházi státus fogalmát is. Fontos, hogy az arra jogosultak, így az egyházi iskolák végre megkapják a nekik járó állami támogatást, és külön öröm számunkra, hogy a magyar-magyar egységet is megvalósítják. Ezenfelül a kormány végre valódi partnerséget ajánl a civil szektornak is, ami ugyanakkor hiányzott az elmúlt ciklusokban… Célunk, hogy a demokrácia tényleges párbeszédet jelentsen, hogy a hatalmon lévők ne szakadjanak el a társadalom egészétől.”

Az MH (Keresztény… 3. o.) azt is közli, hogy a KÉSZ a kongresszus végén elismerésekkel jutalmazta két tagját. Hegedűs András, az Esztergomi Érseki Levéltár igazgatója a KÉSZ esztergomi csoportjának elnöke vehette át a Szent Adalbert-díjat a Nemzeti Keresztény Kultúrát szolgáló kiemelkedő tevékenységéért. A „belső elismerésnek” számító Csanád Béla-díjat a KÉSZ bajai csoportjának elnöke, Tarján Levente érdemelte ki a szervezetért tett áldozatos munkájával.

A Magyar Nemzet (2. o.) Új ereklye címmel számol be arról, hogy Szent István első diakónus és első vértanú földi maradványainak egy darabját és további ereklyéket helyeztek el a hajdúdorogi székesegyházban liturgia és körmenet után a görög katolikus székesegyház vasárnapi búcsúünnepén. Szent István ereklyéit Bécsből hozta el az egyházmegyének ajándékba Cristoph Schönborn bíboros-érsek.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Görög mise 20. o.) tudósít arról, hogy a hétvégén a görög Panathinaikosz 1971-ben BEK-döntős labdarúgó-csapatának volt játékosai a budapesti Szent István-bazilikában az altemplomban lévő sírjánál görögkeleti szertartás szerint emlékeztek egykori edzőjükre, a magyar Aranycsapat legendás kapitányára, Puskás Ferencre, halálának negyedik évfordulóján.

A Magyar Hírlap (13. o.) Munkácsy trilógiája Budapesten címmel közli: ma nyitja meg Schmitt Pál köztársasági elnök azt a tárlatot a Nemzeti Galériában, amelyen megtekinthető Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája. A nagyközönség számára 2011. április 30-áig nyitva tartó tárlaton látható három kép együtt még soha nem volt kiállítva Budapesten. A lapnak Pákh Imre műgyűjtő, a Munkácsy Alapítvány elnöke elmondta: „Különös jelentősége lesz a kiállításnak, hiszen a három kép együtt Budapesten még sohasem volt látható: sőt, a kiállítás darabjait maga Munkácsy sem láthatta együtt. Az Ecce Homót Déri Frigyes műgyűjtő vásárolta meg, s 1930-ban a nevét viselő múzeumnak adományozta. A Krisztus Pilátus előtt a kanadai Hamilton Galleryé, a Golgota pedig az én tulajdonom… Felemelő lesz, hiszen tudom, hogy ezek a képek mindenkinek marandó élményt nyújtanak majd. Munkácsy művészete időtálló, érthető, színvilága varázslatos. Munkácsról származom, gondolni fogok Munkács városára és édesapámra, aki idős kora miatt személyesen nem lehet itt velem, ám gondolatban igen. Neki köszönhetem többek között azt is, hogy igaz, büszke magyarnak nevelt.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Állandó tárlat… 13. o.) hírt ad arról, hogy két páratlan kiállítás is nyílt a sopronbánfalvi pálos kolostorban. Magyarországon egyedüliként állandó tárlat mutatja be a pálos rend és a kolostor történetét és tárgyi emlékeit, a szerzetesek életét, valamint látható a híres Fekete Madonna ikon másolata is. Az időszakos kiállításon 2011. február 28-áig mások mellett bemutatják Csontváry, Gulácsy és Kondor Béla képeit.

Magyar Kurír