Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (8.o.) A Szentszék nem változott címmel a tegnapinál részletesebben foglalkozik azzal, hogy ma jelenik meg a XVI. Benedek pápával készült, A világ fénye: a pápa, az egyház és az idő jelei című interjúkötet, amelyben Peter Seewald német újságíró beszélget a Szentatyával. A lap kiemeli, hogy a pápa „egyik kijelentését gyorsan felkapta a média, mint az egyház álláspontjának módosulását az óvszer ügyben.” Mint már tegnapi számunkban jeleztük, a Szentatya azt mondta a kötetben: az óvszerhasználat kivételes helyzetekben a felelősségteljes magatartás megnyilvánulása lehet. XVI. Benedek a prostituáltakra utalt, akik így akár a HIV-vírus terjedését is gátolni tudják. Az orgánum rámutat: a kijelentés azonnal nagy port vert fel, számosan magyarázták a szavakat úgy, hogy az egyház már nem ellenzi a gumióvszer használatát. A Fülöp-szigeteken úgy látják egyes törvényhozók, hogy a fogamzásgátlás formájaként is felelősségteljes magatartás az óvszer használata, amelyet azonban visszautasított Deogracias Yniguez, a püspöki konferencia egyik tagja, aki azt mondta: „Ha az óvszert fogamzásgátlásra használják, azt az egyház bizonyosan el fogja ítélni. De ha egy betegség elkerülésére használják, azzal kapcsolatban az egyház új álláspontra helyezkedik.” Idézi a lap Federico Lombardit, a Szentszék szóvivőjét, aki leszögezte: semmi változás nincs az egyház tanításában, az óvszert továbbra sem tekintik erkölcsös megoldásnak az AIDS problémájára. Az egyház szerint a hangsúly az önmegtartóztatáson van, a pápa úgy fogalmazott, a „HIV-vírus ördögének leküzdése a szexuális élet humanizálásával lehet sikeres.” XVI. Benedek azt is elmondta az interjúkötetben: nem habozna a visszavonulástól, ha úgy érezné, hogy alkalmatlan a Katolikus Egyház vezetésére. A Magyar Nemzet hozzáteszi: több mint 700 év után XVI. Benedek lenne az első egyházfő, aki önszántából mond le hivataláról. A könyvben a Szentatya azt is kijelentette: XII. Pius pápa több zsidót mentett meg, mint bárki más. A polgári napilap ismertetőjéből kiderül: a kijelentésre felháborodással reagáltak a zsidó szervezetek, melyek szerint a vészkorszak pápája elfordította a fejét a holokauszt idején. Amerikai zsidó vezetők úgy vélik, a szenttéavatási eljárás gátat szabhat a Szentszék és a zsidó közösségek közti együttműködésnek. A pápa véleményét olyan titkos dokumentumokra alapozza, amelyeknek elemzését történészek néhány éven belül befejezik, és akkor várhatóan feloldják titkosításukat.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (Már látogatható… 15.o.) és a Népszava (Ismét együtt… 16.o.) is beszámolnak arról, hogy Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája látható mától április 30-áig a Magyar Nemzeti Galériában.

A Népszava korabeli dokumentumokból is idéz. A lap szerint a Krisztus-trilógia kereskedelmi célból készült. „Munkácsy műkereskedője, Charles Sedelmayer világsztárt akart faragni a festőből, vallásos témájú, hatalmas méretű képet rendelt tőle, felbuzdulva Gustav Doré monumentális Krisztus-képeinek sikerén. Alig száradt meg a festék az 1881-ben elkészült Krisztus Pilátus előtt című festményen, máris nemzetközi körútra indította. Párizs, Anglia és Bécs után Budapesten is bemutatta a képet, s ezzel megszületett az első magyar sztárkiállítás: nyolcvanezer látogatót vonzott a Krisztus-kép. Igaz, ez a szám eltörpült a párizsi 300 ezer emberhez képest. Desire Levardan olyan apostolnak nevezte a festőt, aki képes közelebb hozni a tömegekhez a krisztusi tanítást.” Bakó Zsuzsa, a kiállítás kurátora szerint Munkácsy Krisztus-képei abban jelentenek újítást, hogy a Megváltót nem dicsfénytől övezve, hanem meghurcolt, magányos, kiszolgáltatott emberként ábrázolja. A művészettörténészek szerint az 1884-ben elkészült Golgota a legerőteljesebb alkotás. A bulvárlapok „lelkesen írhatták, hogy a Megváltó alakját önmagáról mintázta a festő. Műtermében egy keresztre köttette magát, hogy aztán De Suse márki fotói alapján fesse meg Krisztust.” Mivel Munkácsyt elhalmozták megrendelésekkel, a harmadik részt csak a millenniumra fejezte be, s közben a tematika is változott, nem a feltámadást ábrázolta, hanem azt a jelenetet, amikor Pilátus rámutatott a megostorozott Jézusra: „Íme, az ember!” – „Ecce Homo”.

Magyar Kurír