Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (8.o.) Kiegészítette a pápa szavait a Vatikán címmel közli, hogy kiegészítést fűzött a Vatikán XVI. Benedek pápa azon kijelentéséhez, amely szerint erkölcsileg indokolt esetben használható az óvszer. A Szentszék szerint nemcsak a német újságíróval, Peter Seewalddal készült interjúkötetben említett meleg prostituáltakra vonatkozhat ez az előírás, hanem a heteroszexuálisokra és a transzszexuálisokra is. A lap megjegyzi: „A Vatikán évtizedeken át hallani sem akart az óvszer használatáról, ezt a tabut törte meg a pápa abban az interjúkötetben, amely ma kerül a könyvesboltokba.”

A Magyar Demokratában (30-31.o.) Sayfo Omar Aki tud, menekül című összeállítása kiemeli: „Menekülnek Irakból a keresztények. Az amerikai megszállás óta egyre fokozódó támadások miatt a másfél milliós keresztény közösség fele már távozott az országból. A keresztény történelem egyik legősibb gyülekezete végóráit éli.” A cikkíró tényként szögezi le: „Az iraki keresztények magukra maradtak. Az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak nem kívánják egy mára másfél százalékosra apadt, politikailag súlytalan kisebbség pátyolgatásával megrontani kapcsolatukat a többségi síitákkal, szunnitákkal vagy épp kurdokkal. A szomszédos Szíriában és Jordániában élő keresztényeknek sem áll érdekükben a menekültáradat feltartóztatása. Gazdag hittestvéreik befogadásával ugyanis hosszú távon erősödhet pozíciójuk a muszlim országokban. Több keresztény vezető a nyugati országokat is a menekültek befogadására szólította fel. Jogos a kérdés tehát, hogy ha a Nyugat megnyitná kapuit, pár évtizeden belül maradna-e akár egyetlen keresztény is Irakban?”

Hazai hírek

A Magyar Demokratában (Lélekkufárok alkonya 10-12.o.) Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzeti és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára nyilatkozik, aki elmondta: az előző, szocialista-liberális kormányzatok által az egyházi iskoláktól jogtalanul visszatartott négymilliárd forintból egymilliárdot már visszaadtak, „… és nyolc év után először a múlt évre vonatkozó zárszámadási törvényjavaslatot úgy nyújtottuk be az Országgyűlésnek, hogy az egyházi közoktatási és szociális kiegészítő támogatásoknál nem kipontozott részek szerepeltek, hanem a felekezetekkel folytatott egyeztetések és megállapodások nyomán elfogadott konkrét számok. Újra intenzíven működni kezdett a szentszéki-magyar vegyes bizottság, mely az Apostoli Szentszékkel 1997-ben kötött megállapodás végrehajtását követi nyomon. Meggyőződésem szerint sikerült helyreállítani a bizalmat, megszüntetni a diszkriminációt és megteremteni a mindennapi párbeszédet, s mindezek által újjáépíteni az állam és az egyházak kapcsolatát.” Az államtitkár a vallás- és lelkiismereti szabadságról 1990-ben meghozott törvény módosításával kapcsolatban elmondta: „A nemzeti együttműködés gondolata e területen azt jelenti, hogy a szuverén állam együttműködik a szuverén egyházakkal a közjó érdekében, s ehhez társadalmi befolyásuk mértéke szerint tekinti partnereknek a különböző vallási közösségeket. Szeretném itt nagyon határozottan kijelenteni, hogy az adófizetők pénzére ácsingózó bizniszegyházakat viszont vissza akarjuk szorítani… Jelen pillanatban a főbb jövőbeli irányvonalak kidolgozása folyik, ezeket hamarosan egyeztetni fogjuk az egyházakkal. Az alkotmányozó folyamatot követően, vélhetően jövő tavasszal az Országgyűlés elé terjesztjük a vallási közösségekről szóló új törvényt… változni fognak az egyházalapítás szabályai, formai követelményei, a bejegyeztetés módja és helye, és számos pragmatikus kérdést is rögzítünk. Ausztriában például tízezer főnél kisebb létszámú közösséget nem jegyeznek be egyházként. A törvényalkotás során figyelembe veszünk hasznos európai példákat, és zsinórmértékként tekintünk a magyar hagyományokra. Ez nem szigorítást jelent, hanem a káosz felszámolását, hiszen nem érinti a bármely sajátos módon történő szabad vallásgyakorlást. Az viszont az értékelvű állam joga, hogy eldöntse, milyen közösségeket tekint támogatható vallási közösségnek.”

Ugyancsak a Magyar Demokratában (Boldogasszony, Anyánk 32-33.o.) Daczó Lukács ferences szerzetes nyilatkozik, akinek a közelmúltban jelent meg Csíksomlyó ragyogása című új könyve, amelynek alapgondolata, hogy míg más népek áttértek a kereszténységre, a magyarok belenőttek. Elmondta: „Nagy baj, hogy mindmáig megőrzött szakrális hagyományaink eredetével eddig senki nem foglalkozott. Márpedig ehhez az eredethez kell visszatérni, hiszen romlatlan lelkű magyar népünk, melyet az élet a Kárpátok rejtett völgyeibe sodort, csodálatosan tiszta vallásos életet élt, igaz, a maga módján. A kereszténység terjedésével a csíksomlyói barátok, és nem is a reformáció utáni különböző felekezetek emberei, már küldtek közéjük örömmel fogadott papokat is, ők tanították nekik római katolikus kereszténységünket. Mi már ebben a hitben nőttünk fel, és ez a hit vezetett, vezet minket tökéletesebben szép keresztény vallásunk tanítása szerint a mi istengyermeki életünkhöz.” Lukács atya szerint a Szentlélek csodálatos világát sokan nem értik. „A Szentháromság alapja, amit Szent János az első levelében gyönyörűen meghatároz: Isten a szeretet, és aki a szeretetben marad, Istenben marad és Isten őbenne. Az én olvasatomban a Szentháromság alapja éppen ez a szeretet, ami maga a Teremtő Úristen. Mivel szeretni egyedül nem lehet, mindig kell hozzá még valaki. A Teremtő Úristent a Szentháromságban Atyának nevezzük, ismeri önmagát, ezt ki is mondja, amit a magyar nyelv az Ige, a görög a Logos, a latin a Verbum szavakkal fejez ki. Amikor kijelenti magát az első személy, ez oly tökéletes, hogy megszemélyesül. Szent János nem véletlenül kezdi Szent Evangéliumát azzal, hogy ’Kezdetben volt az Ige és az Ige Istennél volt és Isten volt az Ige és kezdetben ő volt az Istené.’ Én csak azt érzem, tudom, hogy nem vagyok egyedül, valaki szeret, vigyáz rám, és minden cselekedetemet, gondolatomat igyekszik irányítani, ihletni, a maga igazával velem megértetni. Ez az Istentől kimondott és megszemélyesült Ige lesz a már említett második személy, mint a családban a gyermek, a Fiú. Ő sugározza vissza önmagát, a megszemélyesült szeretetet oda, ahonnan származik, az első személyhez, a Teremtő Atyához. És ez az isteni szeretet, a valóban csak lelkileg megélhető Szentlélek kerül az Atya és a Fiú mellé harmadiknak.” A szerzetes atya szerint az inkulturáció „… az a folyamat, amikor egy nép hitvilágába úgy épül be egy új vallás, hogy a már meglévő istenség helyét az egy igaz Isten veszi át. A Boldogasszony, a Babba tisztelete oly szép és fennkölt volt, hogy amikor ősapáink a kereszténységben megismerték Máriát, az Úrjézus édesanyját, azonnal rádöbbentek, hogy ősidők óta őt szerették, tisztelték, csak nem tudták, hogy ki volt valójában. Amikor megismerték a jót, szépet, igazat és szentet, ezeket a nagy értékeket, kereszténységükben minden nehézség nélkül elfogadták a Szűzanyát Isten anyjaként, a megtestesült Istenanyából így lett Boldogságos Szép Szűz Mária.”

A Magyar Nemzet (Munkácsy Mihály… 15.o.) részletesen foglalkozik azzal, hogy először látható Budapesten együtt Munkácsy Mihály Krisztus-trilógia című, három részből – Krisztus Pilátus előtt, Ecce Homo, Golgota – álló festménye. A lap emlékeztet rá: Munkácsy életrajzírói szerint Munkácsy Krisztus-szemlélete a kor divatos, pápai indexszel is reklámozott könyve, Ernest Renan Jézus élete című művéből származott, de a festmény keletkezése idején Munkácsy tanulmányozta a Szentírást: az Ige testté lett, mindenben hasonlított reánk, kivéve a bűnt. A festő nyilatkozott arról, hogy az emberi alakban megjelent Istent akarta ábrázolni, a hagyományosan áhítatos vagy épp túlságosan is drámai ábrázolásoktól eltérően. Az orgánum arról is hírt ad, hogy tegnap Káel Csaba rendező, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr és Dér Tamás producer is meglátogatta a Munkácsy-tirlógiát a Magyar Nemzeti Galériában. Káel Csaba A nap szerelmese címmel tervezi megfilmesíteni Dallos Sándor azonos című regényét, amely Munkácsy Mihály életéről szól. A forgatás 2012-ben kezdődne. Az újság közli azt is, hogy Dallos mellett Harsányi Zsolt is megírta regényben Munkácsy életét, Ecce Homo címmel. A könyv hetven év után a napokban jelent meg ismét, az Alexandra Kiadó gondozásában. A kötet bemutatója november 26-án pénteken lesz a Nemzeti Galériában.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (3.o.) Kádár gyónt halála előtt címmel számol be egy fórumról, amelyen Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó miniszterelnök azt állította, hogy halála előtt papnak gyónt Kádár János. Németh felidézte: „Mariska néni (Kádár János felesége) felhívott, s azt mondta, a férjem papot akar. Ki is ment egy pap, s Kádár gyónt neki, ám hogy mit, azt nyilván csak a pap tudja.”

Magyar Kurír