Napi sajtószemle

A Népszavában (7.o.) Kasza László Quo vadis ecclesia mea? címmel azt állítja, hogy XVI. Benedek pápa legutóbbi dekrétumaival „azoknak adott igazat, akik attól tartottak, hogy pápaként azt a konzervatív politikát folytatja, amit előde, II. János Pál teológiai tanácsadójaként elkezdett. Tény, hogy eddig egyetlen olyan témakörben sem született előrehaladás (cölibátus, a nők egyházon belüli egyenjogúsítása, a homoszexualitás kérdése), amely mérsékelné mindenekelőtt Európában a hívek számának rohamos csökkenését.”

A Népszabadság (8.o.) Nincs mérsékelt iszlám címmel számol be arról, hogy „Az iszlám világ válságát hangsúlyozta a keresztény-muzulmán párbeszéd vatikáni megbízottja, a velencei pátriárka, Angelo Scola bíboros, aki XVI. Benedek személyi titkárának a német sajtóban megjelent gondolatait folytatja.” Georg Ganswein nyilatkozott a Süddeutsche Zeitungnak. Leszögezte: az európai identitást az iszlám hódítási törekvések veszélyeztetik. Prófétikusnak nevezte XV. Benedek tavaly szeptemberi regensburgi beszédét, amely szerinte nem szorult volna vatikáni javításra. A Népszabadság megjegyzi: „A Mohamedről szóló pápai idézet okozta feszültség, sajnálat kifejezés és az eredeti szöveg módosítása után majdnem egy évvel a Vatikán visszatér az iszlámmal való kapcsolattartásra. Hivatalos közlemény nélkül a pápához közel álló Ganswein és Scola interjúival.” A lap idézi a velencei pátriárkát, aki jelezte: az egyház kész a párbeszédre, ha a muzulmánok tiszteletben tartják a keresztény értékeket. A radikalizmus és modernizációs törekvések feszültségében élő iszlám világ válságban van, a mérsékelt iszlám pedig üres kifejezés: Indonéziától Marokkóig a pluralizmus uralja. Ami Európát és a muzulmán bevándorlást illeti, a kölcsönösség nem kiindulási alap. Az európai országokban élő muzulmánoknak le kell mondani a többnejűségről, a nők számára kötelező kendőviseletről. Angelo Scola nemet mond a Korán iskolai tanítására is. Leszögezte: „Valós igényeket kell kielégíteni, nem elég, hogy Szaúd-Arábia mindenhol mecsetek építését kérje.” A keresztények üldözéséről a bíboros azt mondta: a keresztény közösségek, elsősorban a Szentföldön, védelemre szorulnak, de a hit néha mártíromságot is követel. Idézi a Népszabadság Carlo Maria Martini bíborost, aki azt üzente XVI. Benedeknek: „Nem misézem latinul.” Milánó tiszteletbeli érseke nem kíván csatlakozni a pápa által visszavezetett, régi rítusú, latin nyelvű szentmiséhez. Martini bíboros elismerte a pápa ökumenikus törekvéseit, de „távolságtartóan régimódinak” nevezte a latin nyelvű misét, amely elszakad a II. Vatikáni zsinat megújulásától. „A latin mise ministránskoromban volt szokás, a mai egyház szelleme más” – mondta a főpásztor.

A Magyar Hírlap (Cserkészekkel telt meg… 7.o.) egész oldalas összeállítást készített annak apropóján, hogy százéves a cserkészmozgalom, s az évfordulót méltó módon ünnepli a szervezet: a centenáriumi világtalálkozó a hét végén kezdődött az angliai Hylands Parkban. A négyévente megtartott legrangosabb cserkészfesztiválra százötven országból ékeztek fiatalok – írja az orgánum.

Magyar Kurír